Alapítva 1885. június 16.
Klubszínek lila-fehér
Korai évek
1885-ben néhány sportolni vágyó fiatal, megalapította az Újpesti Torna Egyletet (UTE). Mivel a testedzést ekkoriban a szertorna jelentette az újpesti sportemberek első tömörülése is e sport űzése céljából jött létre. Goll János iskolai tanár Deák utcai utcai lakásán Berényi Antal, Székely-Sonnenfeld Ábris és Ugró Gyula elhatározta, hogy megalapítják az Újpesti Torna Egyletet. Hivatalosan 1885. június 16-án a piactéri iskola egyik tantermében húsz fiatal mondta ki az egylet magalakulását. Rövid időn belül további 78 fiatal csatlakozott s fogadta el a mottót: "Egység, Épség, Egyetértés!", és egyúttal azt is, hogy az egyesület színe legyen lila-fehér
1899. december 31-én vasárnap délután fiatalok egy csoportja gyülekezett a Gyár utca 31.-es szám alatt. Még a község többi része a IXX. század utolsó szilveszterére készült az itt megjelenő 20 fős társaságot más foglalkoztatta. A Magyarországon pár éve meghonosodott játék szenvedélyétől hajtva meg akarták alapítani az első újpesti futballklubot. A délután 3 órakor kezdődő ülésen megválasztották a 8 fős tiszti kart, elnöknek Baráth Lajost jelölték ki. Majd meghatározták a klubtagság feltételeit. Az ülés végén az egylet a Újpest Football Club nevet kapta, színe az UTE-hoz hasonlóan lila-fehér lett.
Az Újpestieknek, mivel az eddigi homokos edzőpálya erre nem volt alkalmas új pályát kellett keresniük,amire a Pamutgyár melletti füves földrészt vélték a legalkalmasabbnak. Itt játszották le az újpesti futball történetének első mérkőzését a III. Kerületi TVE ellenében, ahol az újpestiek -meglepetésre- 1:1-es döntetlent értek el, az Újpest történetének első gólját Weidlinger érte el.
A magyar bajnokság 1901-ben indult útjára, az Újpest a másodosztályban kapott besorolást. A klub 1905-ben jutott fel az első osztályba, ahonnan 1911-1912-es bajnokság végén kiesett, egy év alatt sikerült visszatérniük a legjobbak közé. Az 1912-es szezontól a csapat megszakítás nélkül az első osztályban szerepel.
Első aranykora
A Magyar Labdarúgó Szövetség nem hitelesítette a Pamutgyár melletti pályát, így a klub vezetői arra a döntésre jutottak, hogy új pályát építenek a Népszigeten. A pálya felavatására 1903. május 24-én került sor. A pálya közel 20 évig szolgálta a csapatot majd 1922-ben átadták a Megyeri úti Stadiont. Ekkortájt állt össze a védelemben és a válogatottban is a Fogl-gát, Fogl Károly és Fogl József testvérekkel. 1926-tól bevezették a profi futballt, ekkor változtatták meg először a csapat nevét, Újpest FC-re. A '20-as évek végét és a '30-as éveket tartják az első aranykorszaknak. Ekkor ötször is elhódították a Magyar bajnoki címet, kétszer sikerült megnyerniük a Közép-európai kupát és egyszer a Bajnokok Tornáját. Az erejüket az is jól mutatja, hogy 1926 és 1942 között minden évben a dobogón végeztek, emellett 5 kupadöntőt játszottak.
Az Újpest 5 játékost adott az 1938-as labdarúgó-világbajnokságon ezüstérmet szerző magyar labdarúgó-válogatottba, név szerint Szűcs György, Szalay Antal, Balogh I. István, Vincze Jenő és hatgólos magyar csillag Zsengellér Gyula
„A futball Paganinije”
Az Újpest FC. labdarúgó csapata 1946 őszén Törökországban portyázott. A mérkőzéseken különösen Zsengellér Gyula - becenevén „Ábel” - játéka volt nagy hatással a szurkolókra. Szellemes húzásaival, gólképességével kiemelkedett a túrán. Egy török újság szalagcimében így írt róla: Zsengellér „a futball Paganinije”, vagyis szakmája virtuóza. Emlékezzünk rá! A magyar futball legendás csatára, Zsengellér Gyula 1915. december 27-én született és 83 éves korában1999. március 29.-én hunyt el.
Tagja volt az 1938-as világbajnokságon ezüstérmet nyert magyar válogatottnak.
Az Újpest FC. labdarúgó csapata 1946 őszén Törökországban portyázott. A mérkőzéseken különösen Zsengellér Gyula - becenevén „Ábel” - játéka volt nagy hatással a szurkolókra. Szellemes húzásaival, gólképességével kiemelkedett a túrán. Egy török újság szalagcimében így írt róla: Zsengellér „a futball Paganinije”, vagyis szakmája virtuóza. Emlékezzünk rá! A magyar futball legendás csatára, Zsengellér Gyula 1915. december 27-én született és 83 éves korában1999. március 29.-én hunyt el.
Tagja volt az 1938-as világbajnokságon ezüstérmet nyert magyar válogatottnak.
Világszínvonalú labdarúgó volt.
Tökéletes technikai felkészültség, taktikai érzék, ötletekben gazdag játékfelfogás, magas fokú irányító készség és rendkívüli gólképesség jellemezte. Korának játékrendszerében – az öt csatáros játékban – a belső hármas bármelyik posztján magas szinten teljesített. Nagyszerűen értett a játékostársak helyzetbe hozásához.
Fizikálisan nem volt harcos típus, kerülte az ütközéseket, de ami a támadójátékát illeti, mindkét lábbal ragyogóan lőtt, kiismerhetetlenül cselezett, remekül irányította a társait, és maga is könnyen helyzetbe került.
Már 16 évesen góljaival segítette a Salgótarjáni BTC együttesét Az 1935/36-as idényben 24 mérkőzésen 19 gólt szerzett! Igaz így sem tudta megmenteni csapatát a kieséstől. Ellenben ő élvonalbeli futballista maradt: több klub is hívta, s végül az Újpesttel állapodott meg.
1936-ban mutatkozott be a nemzeti együttesben. Legemlékezetesebb mérkőzései:
A világháború után még volt egy nagyszerű időszaka: az Újpesttel egymás után háromszor nyert bajnokságot, és a korábbi három gólkirályi címe mellé még kettőt szerzett. A válogatottól azonban nem a klasszisához méltó mérkőzésszámmal búcsúzott, 1947 nyarán 39 fellépéssel és 32 góllal zárta szereplését.
Ezután másfél évig az AS Romában játszott, aztán egy idényt az Anconában töltött el, majd rövid ideig Kolumbiában is futballozott.
Játékospályafutása után edzőként dolgozott.
A hatvanas években ciprusi munkája miatt letelepedett a szigeten, s itthon már nem vállalt edzői feladatot.
Tökéletes technikai felkészültség, taktikai érzék, ötletekben gazdag játékfelfogás, magas fokú irányító készség és rendkívüli gólképesség jellemezte. Korának játékrendszerében – az öt csatáros játékban – a belső hármas bármelyik posztján magas szinten teljesített. Nagyszerűen értett a játékostársak helyzetbe hozásához.
Fizikálisan nem volt harcos típus, kerülte az ütközéseket, de ami a támadójátékát illeti, mindkét lábbal ragyogóan lőtt, kiismerhetetlenül cselezett, remekül irányította a társait, és maga is könnyen helyzetbe került.
Már 16 évesen góljaival segítette a Salgótarjáni BTC együttesét Az 1935/36-as idényben 24 mérkőzésen 19 gólt szerzett! Igaz így sem tudta megmenteni csapatát a kieséstől. Ellenben ő élvonalbeli futballista maradt: több klub is hívta, s végül az Újpesttel állapodott meg.
1936-ban mutatkozott be a nemzeti együttesben. Legemlékezetesebb mérkőzései:
- 1937. Bázel, Svájc – Magyarország 1:5, Zsengellér (3 gól)
- 1938. Budapest, Magyarország – Görögország 11:7, Zsengellér (5 gól)
- 1939. Budapest, Magyarország – Németország 5:1, Zsengellér (3 gól)
1938. Görögország elleni győztes csapat
Balról: Háda, Szűgy Gy., Zsengellér, Sas, Nemes J., Biró S., Titkos, Vincze Lázár, Balogh I., Korányi, Dietz dr. szövetségi kapitány
Az Újpest KK győztes csapata 1939-ben
Balról: Futó, Kállai, Szűgy Gy., Seres, Zsengellér, Hóri, Tóth III M.,
Joós, Balogh, Vincze, Kocsis G.
Játékospályafutása után edzőként dolgozott.
A hatvanas években ciprusi munkája miatt letelepedett a szigeten, s itthon már nem vállalt edzői feladatot.
A második világháború után
A második világháborút követő 3 év mindegyikében az Újpest tudta megnyerni a bajnokságot, és ekkortájt 9 játékost adtak a válogatottba. Az 1945-1946-os szezonban 31 mérkőzésen keresztül nem találtak legyőzőre és a legtöbb gólt is ebben a szezonban lőtték, szám szerint 184-et. 1950-ben a kommunista kormány a rendőrség csapatának minősítette és átnevezte őket Dózsa György tiszteletére, Újpesti Dózsának. Ez egyébként egy bevett szokás volt a keleti blokkban (pl. Dinamo). 1951-ben a kommunista kormány kivégezte Szűcs Sándort az Újpest labdarúgóját, akit hazaárulással vádoltak. Az 1954-es labdarúgó-világbajnokságon csak egy játékosuk, Tóth Mihály vett részt. Az 1956-os forradalom során a klub visszanevezte magát Újpesti TE-re, de amint a szovjetek újra hatalomra kerültek ismét visszakerült a Dózsa a nevükbe. 13 bajnoki elsőség nélküli év után 1959-1960-ban ismét elhódították a bajnoki címet, majd két év múlva KEK elődöntősök voltak.
Szűcs Sándor
Mágikus Újpest
1967-ben Baróti Lajos edző írt alá az Újpestiekhez, ekkor kezdődik a második arany korszak. Két második hely a bajnokságban, ezüstérem a Közép-európai kupában és szintén ezüstérem, 2:6-os összesítéssel a Newcastle ellen, a VVK döntőben. A bajnokságban a következő 7 idényben is az első helyen végeztek, mindössze 4 alkalommal kaptak ki ezalatt hazai környezetben, és kereken 500 gólt lőttek. 3 alkalommal a kupát is sikerült elhódítaniuk. Nemzetközi porondon elhódították a Joan Gamper Trófeát 1970-ben, majd a Trofeo Colombinot egy évre rá. 1974-ben a későbbi győztes Bayern Münchentől kaptak ki a BEK elődöntőjében. A klubot Európa egyik legjobb csapatának tartották, megverték többek közt az angol bajnok Leeds Unitedet, a spanyol bajnok Valencia CF-et, a mára egyik testvércsapattá vált skót bajnok Celicet vagy a portugál topcsapat Benficát.
A Gamper Kupa történetét négy nagy fejezetre bonthatjuk. A Kupa megszületése után még nem volt igazán nagy jelentősége, népszerűsége. Ez a kiváló ellenfeleknek, az egyre javuló szervezésnek, valamint az idő múlásának köszönhetően alaposan megváltozott, s jó ideig a Gamper Kupa egy igazi kuriózum volt, melyen a világ legjobb csapatai léptek pályára. A színvonal valamelyest visszaesett a nyolcvanas évek során, ami az egyre modernebb futball, az egyre rövidebb felkészülési időszakok, valamint az erőltetett tempó számlájára írható. Végül már a jelent is érintve azt mondhatjuk: sokkal inkább egy helyi ünnepséggé vált, amit a mezőny lecsökkenése, s a körítés egyre nagyobb térnyerése jelzett. Jelenleg is évente egy csapat kap meghívást. Az FC Barcelona új idényének jelképes kezdetét jelenti, ellenben sportszakmai szempontból már-már értelmét vesztette. Mindenképpen egy rendkívül értékes hagyomány, mely évente legalább egyszer minden gránátvörös-kék szimpatizáns eszébe juttatja a világ egyik legnagyszerűbb futballklubjának alapítóját, Joan Gampert.
970-es tornán az Újpesti Dózsa első ízben képviselte hazánkat, méghozzá sikeresen: az elődöntőben a Schalke csapatát utasította rendre (3-0), majd a döntőben az orosz Dinamo Moszkva ellen győzött (3-1). Így az egyetlen magyar klub, mely a Gamper Kupa története során diadalmaskodni tudott. 1975-ben ismét a résztvevők között volt a Dózsa, ekkor azonban az elődöntőben vereséget szenvedtek a házigazdáktól (2-3).
Newcastle United–Újpesti Dózsa 3-0 (0-0)
1969. május 29., Newcastle, St. James' Park, 60 000 néző, vezette: Hannet (francia).
Newcastle United: McFaul – Craig, Clark, Gibb, Burton, Moncur, Scott, Robson, Davies, Arentoft, Sinclair (Foggon, 75.). Edző: Harvey.
Újpesti Dózsa: Szentmihályi – Káposzta, Solymosi, Bánkuti, Noskó, Dunai III E., Fazekas, Göröcs, Bene, Dunai II A., Zámbó. Edző: Baróti.
Gólszerző: Moncur (69., 72.), Scott (83.).
Újpesti Dózsa–Newcastle United 2-3 (2-0)
1969. június 11., Budapest, Megyeri út, 37 000 néző, vezette: Heymann (svájci).
Újpesti Dózsa: Szentmihályi – Káposzta, Solymosi, Bánkuti, Noskó, Dunai III E., Fazekas, Göröcs, Bene, Dunai II A., Zámbó. Edző: Baróti.
Newcastle United: McFaul – Craig, Clark, Gibb, Burton, Moncur, Scott (Foggon, 76,), Arentoft, Robson, Davies, Sinclair.
Gólszerző: Bene (31.), Göröcs (44.), ill. Moncur (46.), Arentoft (50.), Scott (74.).
A Gamper Kupa történetét négy nagy fejezetre bonthatjuk. A Kupa megszületése után még nem volt igazán nagy jelentősége, népszerűsége. Ez a kiváló ellenfeleknek, az egyre javuló szervezésnek, valamint az idő múlásának köszönhetően alaposan megváltozott, s jó ideig a Gamper Kupa egy igazi kuriózum volt, melyen a világ legjobb csapatai léptek pályára. A színvonal valamelyest visszaesett a nyolcvanas évek során, ami az egyre modernebb futball, az egyre rövidebb felkészülési időszakok, valamint az erőltetett tempó számlájára írható. Végül már a jelent is érintve azt mondhatjuk: sokkal inkább egy helyi ünnepséggé vált, amit a mezőny lecsökkenése, s a körítés egyre nagyobb térnyerése jelzett. Jelenleg is évente egy csapat kap meghívást. Az FC Barcelona új idényének jelképes kezdetét jelenti, ellenben sportszakmai szempontból már-már értelmét vesztette. Mindenképpen egy rendkívül értékes hagyomány, mely évente legalább egyszer minden gránátvörös-kék szimpatizáns eszébe juttatja a világ egyik legnagyszerűbb futballklubjának alapítóját, Joan Gampert.
970-es tornán az Újpesti Dózsa első ízben képviselte hazánkat, méghozzá sikeresen: az elődöntőben a Schalke csapatát utasította rendre (3-0), majd a döntőben az orosz Dinamo Moszkva ellen győzött (3-1). Így az egyetlen magyar klub, mely a Gamper Kupa története során diadalmaskodni tudott. 1975-ben ismét a résztvevők között volt a Dózsa, ekkor azonban az elődöntőben vereséget szenvedtek a házigazdáktól (2-3).
1971-ben nyert Trofeo Colombinot
1969. május 29., Newcastle, St. James' Park, 60 000 néző, vezette: Hannet (francia).
Newcastle United: McFaul – Craig, Clark, Gibb, Burton, Moncur, Scott, Robson, Davies, Arentoft, Sinclair (Foggon, 75.). Edző: Harvey.
Újpesti Dózsa: Szentmihályi – Káposzta, Solymosi, Bánkuti, Noskó, Dunai III E., Fazekas, Göröcs, Bene, Dunai II A., Zámbó. Edző: Baróti.
Gólszerző: Moncur (69., 72.), Scott (83.).
Újpesti Dózsa–Newcastle United 2-3 (2-0)
1969. június 11., Budapest, Megyeri út, 37 000 néző, vezette: Heymann (svájci).
Újpesti Dózsa: Szentmihályi – Káposzta, Solymosi, Bánkuti, Noskó, Dunai III E., Fazekas, Göröcs, Bene, Dunai II A., Zámbó. Edző: Baróti.
Newcastle United: McFaul – Craig, Clark, Gibb, Burton, Moncur, Scott (Foggon, 76,), Arentoft, Robson, Davies, Sinclair.
Gólszerző: Bene (31.), Göröcs (44.), ill. Moncur (46.), Arentoft (50.), Scott (74.).
A csapat fő ereje ekkoriban a góllövésben rejlett. A Fazekas-Göröcs-Bene-Dunai II-Zámbó csatársor rengeteg nézőt hódított meg a határokon belül és kívül egyaránt. Bene Ferenc ötször lett gólkirály, Fazekas László és Dunai II Antal 1-1 alkalommal ezüstcipős lett (második legtöbb gól Európában.
Ezüst, arany, bronz. Fazekas, Vandenbergh és Schachner.
ezüstcipő: 1967
bronzcipő: 1968
Később Fekete László és Törőcsik András is csatlakozott a csapathoz, edzőnek pedig Várhidi Pált, a klub korábbi labdarúgóját nevezték ki. Törőcsik hihetetlen cseleivel, gyönyörű góljaival a szurkolók kedvencévé nőtte ki magát, míg Fekete szintén megnyerte az ezüstcipőt.
Törőcsik A. Várhidi P. Fekete L.
Magyar bajnok :
1930, 1931, 1933, 1935, 1939, 1945, 1946, 1947, 1960, 1969, 1970, 1971, 1972, 1973, 1974, 1975, 1978, 1979, 1990, 1998
1973 Őszi első az Újpesti Dózsa „Csapatkép a Tatabányai Bányásszal vívott mérkőzés előtt. Álló sor, balról jobbra: Kolár, Dunai III, Harsányi, Horváth, Noskó, Szigeti. Elöl: Fazekas,Tóth András, Bene, Nagy László, Zámbó.”
1973-74-ben újra megvédte bajnoki címét az Újpesti Dózsa. Álló balról: Szentmihályi, Kolár, Juhász P., Noskó, Dunai III, Harsányi, Horváth, Dunai II, Szigeti. Guggol; Fazekas, Fekete, Tóth A., Bene csapatkapitány, Zámbó, Kellner, Nagy L.
Bajnokok Tornája győztes: 1930
Magyar labdarúgókupa győztes: 1969, 1970, 1975, 1982, 1983, 1987, 1992, 2002
Magyar labdarúgó-szuperkupa győztes: 1992, 2002
Harsányi László, (Budapest, 1951. augusztus 10. –) A Bp. Vasas Izzó csapatában kezdte a labdarúgást. 1968-ban már az Újpesti Dózsa ifjúsági csapatában játszott és tagja volt az évben bajnokságot nyert csapatnak. 1972-ben mutatkozott be az élvonalban. 1975-ig négy bajnoki címet és egy magyar kupagyőzelmet szerzett az újpesti együttessel. 1975 októberében az Újpesti Dózsa az FC Zürich ellen játszotta idegenbeli mérkőzését a Bajnokcsapatok Európa kupájában. Ezt az alkalmat kihasználva csapattársával Horváth Józseffel együtt politikai menedékjogot kértek Svájcban. Az egy éves eltiltása után a Bundesliga másodosztályában szereplő Westfalia Herne igazolta le, de egy mérkőzés után a Egyesült Államokbeli San Diego csapatához került. Egy világkörüli túra erejéig játszott a New York-i Cosmosban, ahol többek között Carlos Alberto, Beckenbauer és Chinaglia voltak a csapattársai. Pályafutását a Cercle Brugge csapatában fejezte be, ahol két évet játszott. 1973 és 1974 között 3 alkalommal szerepelt a válogatottban. 1968 és 1969 között ifjúsági válogatott, kilencszeres utánpótlás válogatott (1972–74). Sikerei, díjai Magyar bajnokság bajnok: 1971–72, 1972–73, 1973–74, 1974–75 3.: 1975–76 Magyar kupa (MNK) győztes: 1975 Bajnokcsapatok Európa-kupája (BEK) elődöntős: 1973–74 negyeddöntős: 1972–73
1976. május 15., Újpesti Dózsa–Ferencváros 8–3
Az Újpest történetének egyik legfényesebb diadala volt ez. Az első félidő még egyenlő erők küzdelmét hozta, a szünet után viszont már csak egy csapat volt a pályán. Fazekas László nagy napja volt ez, a 92-szeres válogatott csatár ötször vette be Hajdú József kapuját. Ha a lefújás után nem is, a bajnokság végén az FTC játékosai lehettek boldogabbak, hiszen az ő nyakukba aranyérem került, míg az újpestiekébe csak bronz.
| Népstadion, 50 000 néző. Vezette: Petri |
| ÚJPESTI DÓZSA: Rothermel – Kellner, Dunai III, Sarlós, Tóth J. – Kolár (Zámbó, a félidőben), Nagy L., Tóth A. – Fazekas, Törőcsik, Fekete. Edző: Várhidi Pál |
| FERENCVÁROS: Hajdú - Martos, Bálint, Rab (Vépi, 60.), Viczkó (Juhász, 65.) – Nyilasi, Ebedli, Mucha – Pusztai, Szabó, Magyar. Edző: Dalnoki Jenő |
| Gólszerző: Fazekas 5., 14., 24., 64., 88. – a harmadikat tizenegyesből, Fekete 34., 50., Törőcsik 83., ill. Szabó 11., 16., Nyilasi 30. |
Rothermel Ádám
1967 és 1972 között a Tatabányai Bányászban védett, ahol a csapattal 1972-ben MNK döntőt játszott. 1974 és 1981 között az Újpesti Dózsa csapatában védett. Itt háromszoros bajnok és egyszeres kupagyőztes. 1982-ben Salgótarjánban játszott, majd Soroksáron fejezte be az aktív labdarúgást. Összesen 208 élvonalbeli bajnoki mérkőzésen védett.
1970 és 1976 között 13 alkalommal védett a válogatottban. 1972-ben tagja volt a müncheni olimpián ezüstérmes válogatott csapatnak.
Dunai III Ede
Fedezet. Igen jó összekötő kapocsnak bizonyult a védelem és a csatársor között. Nagy területen játszott, jól állította meg az ellenfél támadásait, remekül szervezett és - elsősorban távoli lövéseivel - kapura is veszélyes volt. Többször érkezett második hullámban az ellenfél kapuja elé.
1967-ben került az Újpesti Dózsához. A következő évben mutatkozott be az élvonalban. 14 idény alatt csak egyszer nem kerültek dobogós helyre a bajnokságban, az utolsóban. Összesen 9 bajnoki arany, 3 ezüst és egy bronz sikerei eredménye. Nemzetközi téren két kiemelkedő eredményt ért el a csapattal: 1968-1969-ben a VVK döntős, 1973-1974-ben a BEK elődöntős csapat tagja volt. Utóbbinál a későbbi győztes Bayern Münchennel szemben maradtak alul.
Lila-fehérben 405 mérkőzésen lépett pályára, s 20 gólig jutott.
1981-ben először a 22. sz. Volánhoz szerződött, majd a Volán SC labdarúgója volt egy idényig, majd újra 22. sz Volán következett. 1984 és 1993 között alsóbb osztályú csapatoknál fejezi be az aktív labdarúgást. (Göd, Budai Chinoin, UFC Kittsee (osztrák), Hungarocamion / Danubius Camion, Extrade SC)
A magyar válogatottban 1969 és 1976 között 12 alkalommal szerepelt és 2 gólt szerzett. Háromszoros olimpiai válogatott (1972). A müncheni olimpián ezüstérmet szerzett csapat tagja.
Sarlós András
1972 és 1982 között 225 bajnoki mérkőzésen lépett pályára és 23 gólt szerzett az Újpesti Dózsa és a Rába ETO színeiben.
Hétszeres utánpótlás válogatott (1972–75), négyszeres B-válogatott (1976–78).
2003-ban hat bajnoki mérkőzésen az Újpest FC vezetőedzője volt.
Tóth József
Tóth József szülővárosában kezdett focizni. Innen került 1969-ben Pécsre Kocsis István-val egyszerre, akivel szintén egyidőben kerültek a fővárosba, míg Kocsis a Honvédnál, addig Tóth az Újpesti Dózsánál folytatta pályafutását. 1984 és 1986 között az MTK-VM színeiben szerepelt az élvonalban, majd a finn IF Kraft csapatában fejezte be a labdarúgó karrierjét. Több poszton is játszott kezdetben balszélső, volt majd balösszekötő. A válogatottba már balhátvédként került be és pályafutása végén középhátvéd poszton is játszott.
A magyar válogatottban 56 alkalommal szerepelt 1974 és 1983 között és 1 gólt szerzett. Az 1978-as argentínai és az 1982-es spanyolországi világbajnokságon szereplő csapat tagja.
Zámbó Sándor
Az Újpesti Dózsa ifjúsági csapatában kezdte pályafutását, és 1962-ben mutatkozott be az első osztályban. Kilencszeres magyar bajnok és egyszeres MNK győztes. Az első osztályban 410 bajnoki mérkőzésen szerepelt és 20 gólt szerzett.
A magyar válogatottban 1969 és 1975 között 33 alkalommal szerepelt és 3 gólt szerzett. 1972-ben a belgiumi labdarúgó Európa-bajnokság 4. helyezettje.Nagy László
1962-ben kezdett el futballozni a fonyódi labdarúgó-csapatban, majd 1965-ben igazolt az Újpesti Dózsához, ahol pályafutásának legnagyobb sikereit élte át. Első felnőtt sikere az 1968-as mexikóvárosi olimpián szerzett aranyérem volt. 1969-ben lett először magyar bajnok, melyet a Dózsával sorozatban hatszor megvédett,kilencszeres magyar bajnoki cím tulajdonosa. Emellett ötszörös MNK győztes[1969,1970,1975,1982 és 1983-ban] a Magyar Népköztársaság Kupát is megnyerte. 352 élvonalbeli mérkőzésen szerepelt.
A magyar labdarúgó-válogatott-ban először 1970-ben szerepelt. 1974-ben az utánpótlás Európa-bajnok válogatott tagja volt. Kisebb visszaesések után 1978-ban és 1979-ben ismét magyar bajnok a Dózsával, ill. 1982-ben MNK-győztés lett. 1983-ban távozott az Újpesttől, majd egy évig a svájci Locarno együttesében vezette le aktív pályafutását. A magyar válogatottban huszonöt alkalommal szerepelt.
Még játékosként, 1980-ban szerzett szakedzői diplomát a Testnevelési Főiskolán. Első munkahelye edzőkén régi klubja, az Újpesti Dózsa lett, melynek pályaedzője, ill. a tartalékcsapat edzője lett 1985-ben. 1992-ben vállalta első vezetőedzői pozícióját a BKV Előre együttesénél, majd 1994-ben rövid ideig Bicskén edzősködött. 1995-ben az MTK pályaedzője volt Bicskei Bertalan mellett, majd 1996-ban az Újpest FC vezetőedzője lett, ahonnan 1997-ben menesztették. Pár hónappal később a Siófok FC csapatánál dolgozott, majd 1999 és 2001 között a Kecskeméti TE vezetőedzőjeként dolgozott. Rövid szünet után egy hónapig a Marcali futballklub edzője, később Ercsiben és a Felcsút FC-nél dolgozott két és fél évet ( NB III - NB II. bajnoki cím.)
Edzői munkái mellett szakkommentátorként is dolgozik több televíziós sportcsatornánál.
Tóth András (Újpest, 1949. szeptember 5. - ) magyar labdarúgó, sportvezető.
A magyar labdarúgó-válogatott-ban először 1970-ben szerepelt. 1974-ben az utánpótlás Európa-bajnok válogatott tagja volt. Kisebb visszaesések után 1978-ban és 1979-ben ismét magyar bajnok a Dózsával, ill. 1982-ben MNK-győztés lett. 1983-ban távozott az Újpesttől, majd egy évig a svájci Locarno együttesében vezette le aktív pályafutását. A magyar válogatottban huszonöt alkalommal szerepelt.
Még játékosként, 1980-ban szerzett szakedzői diplomát a Testnevelési Főiskolán. Első munkahelye edzőkén régi klubja, az Újpesti Dózsa lett, melynek pályaedzője, ill. a tartalékcsapat edzője lett 1985-ben. 1992-ben vállalta első vezetőedzői pozícióját a BKV Előre együttesénél, majd 1994-ben rövid ideig Bicskén edzősködött. 1995-ben az MTK pályaedzője volt Bicskei Bertalan mellett, majd 1996-ban az Újpest FC vezetőedzője lett, ahonnan 1997-ben menesztették. Pár hónappal később a Siófok FC csapatánál dolgozott, majd 1999 és 2001 között a Kecskeméti TE vezetőedzőjeként dolgozott. Rövid szünet után egy hónapig a Marcali futballklub edzője, később Ercsiben és a Felcsút FC-nél dolgozott két és fél évet ( NB III - NB II. bajnoki cím.)
Edzői munkái mellett szakkommentátorként is dolgozik több televíziós sportcsatornánál.
Tóth András
A magyar válogatottban 17 alkalommal szerepelt 1973 és 1979 között és 1 gólt szerzett. Az 1978-as argentínai világbajnokságon szereplő csapat tagja, az Olaszország elleni mérközésen játszott is, és 11-esből ő lőtte a magyar becsületgólt.
1986 és 1992 között az Újpest labdarúgó szakosztályának technikai vezetője, majd 1992-től igazgatója volt.
1986 és 1992 között az Újpest labdarúgó szakosztályának technikai vezetője, majd 1992-től igazgatója volt.
Az 1960-as, 70-es évek, sorozatban hétszer bajnoki címet nyert Újpesti Dózsa csatársorának meghatározó tagja, a második legjobb európai góllövőnek járó Ezüstcipő nyertese 1979-80-ban. 92 alkalommal szerepelt a válogatottban, 1968-ban Mexikóvárosban olimpiai aranyérmet nyert a válogatott csapat tagjaként. Ma Merksem Schotenben, Antwerpen egyik külvárosában lakik. Három felnőtt lánya Lili, Éva és Karolin szintén Belgiumban él. Jelenleg sporttal kapcsolatos reklámokkal foglalkozik.
Az Újpesti Dózsa ifjúsági csapatában kezdte pályafutását. A sajátnevelésű játékos 18 évesen került az első csapathoz, és másfél évtized alatt 408 bajnoki mérkőzésen, 210 góllal járult hozzá a sikerekhez. A csapattal 9 bajnoki címet nyert, megszakítás nélkül 7 alkalommal. Háromszor lett gólkirály utolsó újpesti idényeiben két évente (1976, 1978, 1980). A legutolsó alkalommal elnyerte az európai ezüstcipőt is.
Fazekas László Bálint László után, a második olyan magyar játékos volt (a II. világháború utáni időszakban), aki engedéllyel mehetett külföldre játszani. Az akkori párt- illetve labdarúgó-vezetés az érdemeire való tekintettel 1980-ban adta meg neki is a lehetőségét, ekkor már 33 éves volt. Négy éven át a belga Royal Antwerpen csatára volt. Itt, mint mindenidők három legjobb antwerpeni játékosa közt tartják számon. Az aktív labdarúgást a St. Truiden csapatában fejezte be 1985-ben. A belga élvonalban összesen 105 mérkőzésen 34 gólt szerzett.
1968 és 1983 között 92 alkalommal szerepelt a válogatottban és 24 gólt szerzett. A válogatottságot tekintve Bozsik József mögött a második, míg a rúgott gólokak tekintve a 16. az örökranglistán. 1968-ban Mexikóvárosban olimpia aranyérmet szerzett a csapattal. Kétszeres szerepelt világbajnokságon: 1978-ban Argentínában, 1982-ben Spanyolországban. Ez utóbbi volt válogatott pályafutásának vége. A Salvador elleni 10-1-es győzelemből 2 góllal vette ki a részét. A csoportból való továbbjutást eldöntő mérközésen Belgium ellen, 1-0-s magyar vezetésnél a belga kapus, Jean-Marie Pfaff legázolta a kiugró Fazekast. A kapus büntetlenül megúszta tettét és később egyenlítettek, így ők jutottak tovább. 1983. március 27-én a Luxemburg ellen Eb-selejtezőn (6-2) búcsúzott hivatalosan a válogatottól.
Csak külföldön, Belgiumban dolgozott edzőként a pályafutása során, bár neve többször felmerült az Újpest, és a válogatott élén, de komoly ajánlattal sohasem keresték meg őt. 1994 és 1995 a válogatott pályaedzője volt Mészöly Kálmán mellett, akivel először együtt játszott a válogatottban, majd, Mészöly első szövetségi korszaka idején még tagja volt a válogatottnak.
16 évesen lett az Újpesti Dózsa játékosa. Az élvonalban 1973-ban mutatkozott be. Négyszeres magyar bajnok, egyszer kupagyőztes. 1978-79-es idényben a bajnokság gólkirálya 31 góllal. Ezzel abban az évben Európában a második legjobb góllövő volt és ezért Ezüstcipőt kapott. 1973 és 1984 között 229 bajnoki mérkőzést játszott Újpesten és 125 gólt szerzett. Közben egy idényt a Volán SC-ben szerepelt. 1984-85-ös idényben az osztrák Strum Graz játékosa volt. 1985-ben egy rövid ideig Komlón játszott, majd alsóbb osztályú osztrák csapatokban fejezte be az aktív labdarúgást.A magyar válogatottban 21 alkalommal szerepelt 1974 és 1979 között és 5 gólt szerzett. Az 1978-as argentínai világbajnokságon szereplő csapat tagja lett volna, de sérülése miatt Csapó Károly lett kerettag. 1979-ben négyszer szerepelt az olimpiai válogatottban.
Cselezése, helyzetfelismerése, ritmusváltásai és robbanékonysága nemzetközi szinten is kiugró karrierre predesztinálták, de – sokszor külső tényezők hatására – lehetőségeinek a töredékét sem sikerült megvalósítania. Pályafutását két nagy törés hátráltatta, az 1978-as argentínai világbajnokságon történt kiállítása, valamint az 1980-as súlyos autóbalesete, amely miatt nem tudott eleget tenni a világválogatotti meghívásnak. Többször került fel a France Football Aranylabda-szavazásának listájára (legjobb eredménye 9. hely), éveken keresztül volt Magyarország és klubcsapata, az Újpesti Dózsa legnépszerűbb labdarúgója. Egyéni megoldásait, fifikás trükkjeit pályafutása befejezése után is emlegetik a szurkolók. Az MTK csapatában a Verebes
korszakbanjátszott, és ott fejezte be pályafutását.Virtuóz játéka kapcsán született a legendás „Táncolj, Törő!” rigmus. Legkedvesebb barátja Ebedli Zoltán volt a Ferencvárosból.
korszakbanjátszott, és ott fejezte be pályafutását.Virtuóz játéka kapcsán született a legendás „Táncolj, Törő!” rigmus. Legkedvesebb barátja Ebedli Zoltán volt a Ferencvárosból.
12 évesen a BVSC-ben kezdte a labdarúgást. Tehetségére hamar felfigyeltek és 1974-ben leigazolta az Újpesti Dózsa. Itt háromszoros magyar bajnok és kupagyőztes lett. Az 1983-84-es Kupagyőztesek Európa-kupája szezonben a negyeddöntőig jutottak, hol a későbbi győztes skót Aberdeen-nel szemben maradtak alul. 1985-86-ban egy idényt a francia Montpellier csapatában játszott. 1987 és 1989 között kanadai teremlabdarúgó-csapatokban játszott (Toronto, North York Rockets). Itthon pedig a Volán és MTK-VM-ben játszott, de sokszor volt sérült is.
1976 és 1984 között 45 alkalommal szerepelt a válogatottban és 12 gólt szerzett. Részt vett az argentínai és spanyolországi világbajnokságon.
1980-1990-es évek
A magyar futball visszaesése elérte az Újpestet is, a bajnoki eredményeik is romlottak csak egy ezüst és egy bronzérem az évtized során. Azonban a kupában sikeresek voltak, 1982-ben 1983-ban és 1987-ben is sikerült elhódítaniuk a magyar kupát. Nemzetközi szinten is akadt néhány jó eredmény, győzelem az UEFA kupa címvédő IFK Göteborg ellen, a német sztárcsapat Köln megverése, vagy a KEK győztes Aberdeen legyűrése, ami KEK negyeddöntőt eredményezett 1984-ben. A kommunizmus bukása után az egyesület visszavette az Újpest TE nevet, az új évtizedet rögtön egy bajnoki címmel indították, és 1992-ben a kupagyőzelem is összejött. A csapat megnyerte a magyar szuperkupa első kiírását is, de a bajnokságban a szerény 14. helyen végeztek, ami osztályozó mérkőzést jelentett, végül sikerült kivívniuk a bennmaradást. Az évtized közepén 2. illetve 3. helyeken sikerült végezniük Szlezák Zoltán és Véber György újpesti legendák segítségével. 1997-1998-as szezonban nyerték meg az eddig utolsó magyar bajnoki címüket, miután Kovács Zoltán és Herczeg Miklós a csapathoz érkezett.
Újpesti Dózsa SC - 1. FC Köln 3 : 1 1983.10.19
Újpesti Dózsa SC: Szendrei József,Kozma István,Kovács József,Sarlós András,Tóth József,Steidl Sándor,Kardos József,Kisznyér Sándor,Kiss Sándor,Törőcsik András,Fekete László
vezetőedző:
Temesvári Miklós
FC Köln: Schumacher,Harald,Prestin Dieter,Strack Gerhard,Steiner Paul,Hönerbach,Mathias (78' Willmer Holger),Hartmann Frank,Reif Hans-Werner,Haas,Uwe (54' Zimmermann Herbert),Littbarski Pierre,Fischer Klaus,Allofs Klaus
vezetőedző:
Löhr Hannes
SSC Napoli - Újpesti Dózsa SC 3 : 0, 1990.09.20 20:30
SSC Napoli: GALLI Giovanni,RIZZARDI Ivan,FRANCINI Giovanni,CRIPPA Massimo BARONI Maro,CORRADINI Giancarlo,DE NAPOLI Fernando,DE BRITO Ricardo Rogerio,MARADONA Diego Armando,DE OLIVEIRA FILHO Antonio,SILENZI Andrea
vezetőedző:
Bigon Albertino
Újpesti Dózsa: Brockhauser István,Szabó Gyula,Kósa László,Szlezák Zoltán,Kecskés Zoltán,Varga Attila (55' Balázs Zoltán),Miovecz Zoltán,Fitos József,Huszárik László
Eszenyi Dénes,Bácsi Sándor (66' Oroszki Péter)
vezetőedző:
Kovács Ferenc
1. SZAKNÉVSOR Szuper Kupa-Döntő
Újpesti TE - Ferencvárosi TC 3 : 1, 1992.08.12
A közelmúlt története
Mivel professzionizmust 1998-ban újra bevezették, a klub ismét nevet változtatott, az új név Újpest Football Club lett. Azonban a klub pénz szűkébe került és kulcsjátékosai hagyták el a klubot. A helyzet valamivel jobb lett 2001 után, amikor a stadion ment át teljeskörű felújításon, állami támogatással, valamint a tulajdonos is pumpált némi pénzt a csapatba. Erőfeszítése eredményeképp a klub megnyerte a kupát és a szuperkupát is, de a bajnokságban csak közepes teljesítményre futotta. Három ezüstérmet nyert 2004-ben 2006-ban és 2009-ben. Ma az ország legerősebb klubjai közt tartják számon. Pénzügyi helyzete nem túl rózsás, ezt bizonyítja a korábbi csapatkapitány Kabát Péter távozása is.
Újpest FC–Ferencváros 6-0 (2-0)
NB I, 2010/2011, 6. forduló 2783. bajnoki mérkőzés
2010. szeptember 11., péntek, 17:30 óra – Szusza Ferenc Stadion, 10343 néző
Jv.: Solymosi Péter (Szpisják Zsolt, Lémon Oszkár)
Újpest FC: Balajcza – Szokol (Kiss Z., 67.), Vermes, Takács, Pollák – Simon K. (Matos, 89.), Mitrovics, Egerszegi, Böőr (Simek, 65.) – Tisza, Rajczi
Ferencváros: Ranilovics – Balog Z., Csizmadia, Junior – Andrezinho (Sztanics, 59.), Maróti (Adriano, 85.), Józsi, Tóth B. (Kulcsár, 70.), Rósa – Schembri, Heinz
Gólszerző: Simon (28.), Tisza (42., 90.), Rajczi (56., 72.), Mitrovics (61.)
Sárga lap: Böőr (18.), Takács Z. (38.), Rajczi (56.) ill. Balog Z. (43.)
Kiállítva: Heinz (38.)
Szögletarány: 10:5 (7:2)
NB I, 2010/2011, 6. forduló 2783. bajnoki mérkőzés
2010. szeptember 11., péntek, 17:30 óra – Szusza Ferenc Stadion, 10343 néző
Jv.: Solymosi Péter (Szpisják Zsolt, Lémon Oszkár)
Újpest FC: Balajcza – Szokol (Kiss Z., 67.), Vermes, Takács, Pollák – Simon K. (Matos, 89.), Mitrovics, Egerszegi, Böőr (Simek, 65.) – Tisza, Rajczi
Ferencváros: Ranilovics – Balog Z., Csizmadia, Junior – Andrezinho (Sztanics, 59.), Maróti (Adriano, 85.), Józsi, Tóth B. (Kulcsár, 70.), Rósa – Schembri, Heinz
Gólszerző: Simon (28.), Tisza (42., 90.), Rajczi (56., 72.), Mitrovics (61.)
Sárga lap: Böőr (18.), Takács Z. (38.), Rajczi (56.) ill. Balog Z. (43.)
Kiállítva: Heinz (38.)
Szögletarány: 10:5 (7:2)
A '70-es évek sikereit ígérte az Újpest új belga tulajdonosa
2011. 10. 19.
Szerdától új többségi tulajdonosa van az élvonalban szereplő újpesti labdarúgócsapatot működtető gazdasági társaságnak. Amint arról a lila-fehérek hivatalos oldala beszámolt: az eddigi többségi tulajdonos, a City Budapest Zrt. megállapodott Roderick Duchatelet-vel, aki ennek értelmében több mint 94 százalékos üzletrésszel rendelkezik a futballcsapatot működtető gazdasági társaságban. Roderick Duchatelet már szerzett tapasztalatokat a futballban, korábban öt éven keresztül igazgatói posztot töltött be a Germinal Beerschot Antwerpennél. Roderick Duchatelet szerdán mutatkozott be a magyar sajtónak, ezt követően pedig az Újpest FC játékosainak, a szakmai stábnak és a menedzsment tagjainak.
 | |||||
| Belga kezekbe került Újpesten az irányítás |
A jelennél és a közeljövőnél maradva szakmai nézőpontból annyit jegyzett meg Roderick Duchatelet, hogy a szezon végére mindenképpen előrébb kell lépnie a csapatnak, amely 12 forduló után 11 ponttal a 13. helyen áll az NB I-ben, hiszen szóba sem jöhet olyan együttes, amely a kiesés ellen harcol. Ezzel szemben állandó nemzetközi kuparészvételt kell elérnie. A mostani keret megerősítéséről legkorábban csak a téli szünetben lehet szó. A jövő évi költségvetés egyelőre tervezés alatt áll, így azt majd csak a későbbiekben jelölik ki.
Roderick Duchatelet életében tegnap járt először Újpesten, a magyar csapatot viszont ismeri, hiszen már látta a Sint-Truiden elleni, korábbi felkészülési mérkőzésen.
A történeti hűség kedvéért annyi kiegészítés tett, hogy először nem konkrétan őt, hanem édesapját, Belgium hetedik leggazdagabb emberét, Roland Duchatelet-t keresték meg Újpestről, ám ő a Standard résztulajdonosaként elfoglaltságára hivatkozva kihátrált a felkérés elől. Viszont fiát ajánlotta maga helyett, aki a közelmúltig a szintén belga Germinal Beerschotnál töltött be hasonló pozíciót.
Az új tulajdonos tisztában van az újpesti klub anyagi helyzetével, amelyet mielőbb rendezni akar. A klub ügyvezetői, Bartha Csaba és Csehi István felajánlották lemondásukat, de a tulajdonos velük képzeli el a jövőt, így mindketten folytathatják a munkát a Szusza Ferenc Stadionban. Roderick Duchatelet úgy tervezi, az elkövetkezendő időszakban sok időt tölt majd Újpesten, de a jövőben magyarul és hollandul is jól beszélő menedzsert szeretne találni, aki rendelkezik kellő helyismerettel, és a napi ügyintézés alól mentesíti őt.
Az Újpesthez nyáron érkező holland sportigazgatóval, Leo Beenhakkerrel egyelőre egyeztetnek a közös munka folytatásáról. A szakember a tulajdonos-barát Tolnai Sándor hivatalosan is megerősített kilépését követően jelezte, kész távozni. Tolnai baráti kapcsolatai a mostani ügyletet tekintve is megkerülhetetlenek, de Roderick Duchatelet azt mondta: a volt tulajdonosnak üzletileg semmilyen kötődése nem lesz már az Újpesthez.
Újpest: markolók túrják fel a Szusza Ferenc Stadiont
2012.06.23 |
| Megkezdődött a gyepszőnyeg cseréje Újpesten (Fotó: ujpestfc.hu) |
A munkálatok előreláthatólag a 2012–2013-as szezon kezdetéig befejeződnek, így az Újpest az őszi szezon kezdetén kiváló minőségű pályán fogadhatja majd ellenfeleit – adta hírül az ujpestfc.hu.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése
Megjegyzés: Megjegyzéseket csak a blog tagjai írhatnak a blogba.