2009/2010 ősz
Hátsó sor: Coulibaly, Feczesin, Katona, Mészáros, Komlósi, Szűcs, Mijadinoszki, Fodor, Kiss
Középső sor: Bartha Csaba (sportigazgató), Dankó Mihály (rehab. edző). Szélesi, Rudolf, Mező József (kapusedző), Zoran Szpisljak (edző), Herczeg András (klubmenedzser), Bücs Zsolt (pályaedző), Oláh, Laczkó, Nagy István (masszőr), Szilágyi Sándor (cégvezető)
Guggolnak: Leandro, Bodnár, Czvitkovics, Szakály, Polekszics, Pantics, Ramos, Bernáth, Varga J., Dombi
Hátsó sor: Coulibaly, Feczesin, Katona, Mészáros, Komlósi, Szűcs, Mijadinoszki, Fodor, Kiss
Középső sor: Bartha Csaba (sportigazgató), Dankó Mihály (rehab. edző). Szélesi, Rudolf, Mező József (kapusedző), Zoran Szpisljak (edző), Herczeg András (klubmenedzser), Bücs Zsolt (pályaedző), Oláh, Laczkó, Nagy István (masszőr), Szilágyi Sándor (cégvezető)
Guggolnak: Leandro, Bodnár, Czvitkovics, Szakály, Polekszics, Pantics, Ramos, Bernáth, Varga J., Dombi
LABDARÚGÓ BAJNOKOK LIGÁJA, 2. SELEJTEZŐKÖR, 1. MÉRKŐZÉS:
DEBRECEN - KALMAR FF (svéd) 2-0 (0-0)
Debrecen, Oláh Gábor utca, 8800 néző, vezeti: Fredy Fautrel (Cristoph Capelli, Stephan Luzi) - mindhárman franciák
DVSC: Polekszics - Bernáth, Máté P., Mészáros, Leandro - Czvitkovics, Varga J., Kiss Z., Szakály P. (Dombi, 85.) - Rudolf (Katona, 91.), Dudu (Oláh, 58.). Klubmenedzser: Herczeg András
KALMAR: Wasta - Nouri, Lantz, S. Larsson, Lennartson - Eriksson, Rydström, R. Elm, Sobralense - D. Elm (Dauda, 85.), Mendes (Ricardo Santos, 85.). Vezetőedző: Nanne Bergstrand
Gólszerző: Varga J. (73.), Kiss Z. (86.)
Sárga lap: Bernáth (64.), Varga J. (74.)Micsoda szezonkezdet! Milyen jó is leírni: a magyar bajnokcsapat megérdemeltnek mondható, 2-0-s győzelemet aratott a magasabban jegyzett -...- svéd aranyérmes ellen a Bajnokok Ligája 2. selejtezőkörének első összecsapásán.
Az első félidőt látva kevesen gondolták, hogy itt akár egy gól is esik majd: a nyitó negyedóra Herczeg András legénységéé volt, aztán lanyhult az iram a kánikulában és kiegyenlítettebb lett a találkozó. Helyzet sem sok volt.
Nemcsak a meleg miatt, és nem csupán a játékosok izzadhattak meg a Nagyerdőben. A második félidő nem úgy indult, ahogy azt sokan szerettük volna - az első húsz percben többször is Fortuna mentette meg Polekszics kapust a góltól.
Ekkor a rivális bizony a Debrecen fölé nőtt, rövidpasszos, hirtelen ritmust váltó játékuk sokszor hozta zavarba az álmosnak és statikusnak tűnő Lokit. Aztán egy órányi játékot követően Oláh Lóránt váltotta az elöl szinte észrevehetetlen Dudut és varázsütésre megváltozott a meccs.
Kijött a szorításból a Debrecen, és szebbnél szebb akciókat vezetett. Leandro volt a „főkolompos”, a balhátvéd az egész találkozón roppant agilis futballt mutatott be, s lett méltán a kilencven perc legjobbja.
Már mindössze negyedóra volt hátra, amikor...
Minden jó, ha jó a vége, Varga József becsúszása és Kiss Zoltán bravúros lökete megnyugtatta a kedélyeket és bebiztosította a hajdúságiak győzelmét. A feladat első fele kipipálva, persze még semmi sem dőlt el.
Egy hét múlva visszavágó Svédországban.
Herczeg András: A Kalmar igazolta, hogy jó csapat, nehéz volt ellenük játszani. Játékosaink jól teljesítettek, és nagyon fontos győzelmet arattunk, de nem érzem, hogy hátradőlhetnénk. Nem lehet még kimondani, hogy a Debrecen lenne a továbbjutó, idegenben is meg kell próbálni egy hasonló teljesítményt nyújtani. Fantasztikus volt a hangulat, az egész városban érezni lehetett, hogy a csapat mellett állnak. Ezért köszönetet is mondok nekik. Tegnap azt mondtam, akkor lennék elégedett, ha a nézők tapsolva, boldogan mennének haza.
Nanne Bergstrand: Először is gratulálni szeretnék a Debrecennek. Nagyon rosszkor jöttek számunkra a gólok, úgy érzem, a gólig a második félidőben jobban játszottunk, mint az elsőben. Nehéz lesz a javunkra fordítani a visszavágót, előnyösebb lett volna, ha csak egy góllal kaptunk volna ki.
Arra a kérdésre, nem csalódott-e néhány játékosának teljesítménye miatt, a tréner így felelt.
– Az elsőben többeken látszott a meccs-nyomás, nem úgy teljesítettek, ahogy szerettem volna. Néhányan csalódást okoztak.
BAJNOKOK LIGÁJA, 2. SELEJTEZŐKÖR, 2. MÉRKŐZÉS
KALMAR (svéd)–DEBRECEN 3-1 (2-1)
Kalmar, Fredriksskans, 3866 néző. Vezeti: Suhina (orosz)
KALMAR: Wasta – Nouri, Carlsson (Johansson, 56.), Lantz, Larsson – R. Elm, Rydström, Eriksson – Sobralense (Smylie, 69.), D. Elm (Ricardo Santos, 56.), Mendes. Vezetőedző: Nanne Bergstrand.
DVSC: Polekszics – Bernáth, Máté, Mészáros, Leandro – Czvitkovics, Kiss Z., Varga J., Szakály P. (Dombi, 74.) – Rudolf (Komlósi, 87.), Oláh (Szilágyi, 64.). Vezetőedző: Herczeg András.
Gólszerző: R. Elm (19., 71. - 11-esből), Mendes (32.), ill. Varga J. (13.)
Sárga lap: Rydström (46.), R. Elm (89.), ill. Kiss Z. (45.), Varga J. (60.), Máté (71.), Dombi (79.)
Piros lap: Máté (86.)
Továbbjutott: a Debrecen, 3-3-mal, idegenben lőtt góllal.Elmondhatatlan izgalmak után végül 3-1-re kikapott a svéd Kalmar FF-től, ám idegenben lőtt góllal mégis a Debrecen jutott tovább a labdarúgó Bajnokok Ligája 2. selejtezőköréből. A magyar bajnok Varga József révén szerzett vezetést, ám az ellenfél még az első játékrészben fordított. A 71. percben Rasmus Elm tizenegyesből betalált, de szerencsére újabb skandináv találat már nem született. Pedig a lefújás előtt nem sokkal kiállította az orosz játékvezető Máté Pétert. A Loki a 3. körben, jövő szerdán az észt Tallinn otthonában játszhat először a rájátszásért.
Na tessék! Most lehet örülni, még akkor is, ha kikapott a magyar bajnok. A fanyalgók kicsit szálljanak magukba, hiszen ezúttal nem a grönlandi, nem is az andorrai vagy a San Marino-i bajnokot, hanem a svéd elsőt ütötte ki a magyar aranyérmes a Bajnokok Ligájából.
A továbbjutást nem kell megmagyarázni, az más kérdés, hogy a hibákat kutya kötelessége az érintetteknek kielemezni és kijavítani. Mert azok is akadtak bőven.
Ha egy csapat 2-0-s előnnyel érkezik valahová, majd újabb gólt szerezidegenben, s kerül már az elején előnybe, nem szabadna ennyire összeesnie. Merthogy a hűvös svédeket Varga József 13. percben szerzett találata sem zavarta meg - a tar fejű középpályás a visszavágón is betalált, igaz, összeszedte második sárgáját is -, Nanne Bergstrand tanítványai mentek előre, hajtottak becsülettel.
A Loki meg érthetetlenül átjáróházzá tette sajáttérfelét. Nem is telt el hat perc, máris egyenlített a Kalmar. Persze a több élcsapat által megkörnyékezett Rasmus Elm villant, majd a teljesen megzavarodott magyarok eszén nem sokkal később Mendes járt túl egy hanyag belsőzéssel.
A félidőben 2-1-re vezettek a svédek, akiknek még kettő kellett ahhoz, hogy mennybe menjenek. A folytatásban Rudolf Gergely és Dombi Tibor szórakozott el néhány kecsegtető helyzetet, s ez megbosszulta magát.
A 71. percben Máté Péter szabálytalankodott a tizenhatoson belül a csereként beállt brazil Ricardo Santos ellen, Rasmus Elm pedig ezt is beverte. Polekszics jó irányba ment el, de annyira erős volt a lövés, hogy nem háríthatta a büntetőt.
No, ettől kezdve lett nagyon meleg a Lokinak, amely azonban szerencsére a legjobbkor nyugodott meg. Czvitkovics, Leandro és a többiek a sarkokban tartogatták a labdát, egy-egy bedobásnál meg okosan játszották el a bolondot ezzel is húzván az időt.
Ólomlábakon mozogtak a percek, örökkévalóságnak tűnt a hátralévő idő. Mi több, a 86. percben Máté ismét sárga lapot érően szabálytalankodott Mendesszel szemben, így mehetett zuhanyozni. Már csak ez hiányzott!
A négy perces hosszabbításban mindent megpróbált a Kalmar, de végül a hajdúságiak nagy nehezen kibekkelték a találkozót. A szimpatikus svéd drukkerek megtapsolták csapatukat, míg a Loki-tábor a kedvenceket éltette. Így is lehet...
A Debrecen 3-3-as összesítéssel, idegenben lőtt góllal lépett a 3. körbe, ahol hatalmas meglepetésre a lengyel Wisla Krakkót kiütő észt Levadia Tallinn-nal találkozik majd. Ez papíron egyszerűbb feladatnak ígérkezik a mostaninál, de manapság már nincs könnyű ellenfél.
Jó hír, hogy az Európai Labdarúgó-szövetség (UEFA) engedélyezte a magyar bajnoknak, hogy továbbjutása esetén hazai pályán, a Nagyerdőben fogadhassa leendő riválisát. Mivel a Herczeg András fiai Észtországban kezdenek jövő szerdán, erre két hetet még várni kell. Ne szaladjunk nagyon előre, de ha a Debrecen továbblép, augusztus 8-án kaphat újabb ellenfelet - akkor már a főtáblára jutásért sorsolnak Nyonban.
Szép volt, fiúk!
Herczeg András: Az első mérkőzés előtt azt kértem a játékosoktól, hogy bátran futballozzanak, merjenek vállalkozni. Így történt, és nagyon szép győzelmet arattunk. Az eredmény ellenére a Kalmar bizonyította, hogy jó csapat, hiszen svéd bajnok lett, éppen ezért nem szabad hátradőlni, és ülni a babérjainkon. Azt gondolom, az első meccsen mutatott teljesítményért a labdarúgók minden elismerést megérdemelnek. A lelátón is boldog arcokat láttam a mérkőzés végén, ezért én is elégedett voltam. Reméljük, a szerdai meccs után is így érzünk majd. Biztos vagyok benne, hogy svédek az első perctől megpróbálnak nyomás alatt tartani minket, de mi igyekszünk nem csak az eredmény őrzésére törekedni. Olyan felfogásban kell pályára lépni, hogy próbáljunk bátran játszani, támadni. Döntő, hogy mennyire leszünk magabiztosak, mennyire vállalják fel a játékosok önmagukat. Ilyenkor tudat alatt bennük van, hogy kétgólos előnnyel érkeztünk, ezért óvatosabbak, de hiba lenne magunkra húzni a Kalmart. Mélységből az üres futásokat fel kell vállalni, ekkor tudjuk az előre játékot is játszani, de ha hátul megállunk, és várjuk az ellenfelet, nagy hibát követünk el. A pálya egyébként kiváló, de elég erős a szél, ami befolyásolhatja a játékot. Úgy érzem, a közönség kezdi ezt a csapatot elfogadni, megszeretni, és ezzel élnünk kell, megbecsülni, és célnak lenni, hogy továbbra is mellettünk legyenek a szurkolók.
LABDARÚGÓ BAJNOKOK LIGÁJA, 3. SELEJTEZŐKÖR, 1. MÉRKŐZÉS:
LEVADIA TALLINN (észt) - DEBRECEN 0-1 (0-0)
Tallinn, 2500 néző, vezette: Bruno Paixao (José Ramalho, Serafim Baia Nogueira) - mindhárman portugálok
LEVADIA: Kaalma – Szisov, Kalimullin, Morozov, Teniste – Malov (Leitan, 73.), Nahk, Ivanov, S. Puri (E. Puri, 89.) – Guszev (Zilinszki, 86.), Andrejev. Vezetőedző: Igor Prins.
DEBRECEN: Polekszics - Bernáth, Komlósi, Mészáros, Leandro - Czvitkovics, Katona A., (Dombi, 67.) Kiss Z., Szakály P. (Szűcs, 84.) - Rudolf, Szilágyi P. (Coulibaly, 58.). Klubmenedzser: Herczeg András.
Gólszerző: Leandro (70.)
Sárga lap: Nahk (44.), Malov (59.), Andrejev (81.), ill. Leandro (32.), Coulibaly (73.)
Bravó, Debrecen! A háborút ugyan még nem, de az első csatát megnyerte Herczeg András alakulata a labdarúgó Bajnokok Ligája 3. selejtezőkörének nyitótalálkozóján. A sérülésektől és eltiltásoktól megtizedelt magyar bajnok Leandro 70. percben szerzett gurításával létfontosságú, 1-0-s sikert ért el az előző kanyarban a lengyel aranyérmes Wisla Krakówot búcsúztató Levadia Tallinn otthonában. Az első félidőben kissé megszeppenve, ám a folytatásra alaposan feljavulva érte el ezt a szép eredményt a hajdúsági együttes Észtországban. Egy hét múlva a Nagyerdőben kerül sor a visszavágóra, s ha továbbjut a Loki, 965 millió forintos jutalomban részesül az Európai Labdarúgó-szövetségtől (UEFA).
Újabb lépéssel került közelebb a sok-sok millióhoz és a Bajnokok Ligája-főtáblához a Debrecen. Igaz, ha az egy hét múlva esedékes visszavágót is sikerrel veszi a Loki, még mindig van egy kör az álmok mezejéig, de mégis.
Olyan jó egy kicsit örülni. Van nekünk egy bajnokunk, amely egyelőre tartja magát, s ha kell, hozza az eredményeket. Felejtsük el a kalmari botlást - hiszen az 1-3 ellenére is továbbjutottunk -, inkább mosolyogjunk, tapsoljunk a mostani sikerecskének.
Ami nem is csak sikerecske. Annál több. A lengyel Wisla egy hete Tallinnban vérzett el, a sorozat talán legnagyobb meglepetését okozva ezzel. Ki gondolta volna, hogy az észtek mennek tovább?
Hét nap múlva a Debrecen tette próbára önmagát és a magyar futball csekélyke jóhírét - ugyanott. És tessék, nyert!
Pedig az első félidő nem úgy indult, és nem a mi szánk íze szerint alakult. Gólt nem kaptunk, de közel álltunk ahhoz, hogy hátrányba kerüljünk. Nahk nem bírt magával, és kis túlzással kétszer-háromszor zörgethette volna meg a hálónkat.
Csakhogy Vukasin Polekszics a helyén volt, mindannyiszor remekül védett. Megilletődötten futballoztunk, örök igazság, helyzet nélkül képtelenség előnybe kerülni. Herczeg Andrásnak fel kellett ráznia övéit.
A maroknyi debreceni szurkoló viszont rendületlenül buzdította a hajdúsági legényeket, akik bizony a második felvonásra megemberelték magukat és lassan átvették a játék irányítását.
Előbb Czvitkovics Péter fejelt alig mellé, majd a válogatott Rudolf Gergely veszélyeztetett szabadrúgásból. Az 58. percben a klubmenedzser lehozta a fiatal Szilágyi Pétert, helyére pedig az új szerzeményt, Amado Coulibalyt rendelte be.
És milyen jól tette! Éppen a Belgiumból érkezett légiós ugrott ki a 70. percben, s bár a kapusba lőtt, a kipattanót Leandro a legjobb helyre, a kapu közepébe továbbította. Előnybe került a Loki, s megszerezte azt a fontos idegenbeli találatot, amit a találkozó előtt a játékosok megígértek.
A vége kicsit izgalmasra sikeredett: Polekszics megfogott egy hazaadást, a közvetett szabadrúgást azonban az égbe durrantotta az egyik észt. 1-0-ra győzött a Debrecen, s okozott sok-sok magyarnak ismét büszkeséget és egy csipetnyi boldogságot.
Egy hét múlva, 20 órai kezdettel a saját pályáján, tehát a Nagyerdőben fogadja a Tallinnt a magyar bajnok.
Bravó, Debrecen!
Igor Prins: Nem játszottunk rosszul, de a vereség az vereség. Ilyen a foci, hiába dolgoztunk ki két-három jó lehetőséget, a debreceniek egyetlen súlyos helyezkedési hibánkat kihasználták. A debreceniek a saját játékukat játszották, nem okoztak meglepetést. Egyetlen meccsüket láttam dvd-n, akkor is ilyen stílusban futballoztak. Stabilan, szervezetten védekeztek a vendégek, és erővel is jobban bírták. Az első félidőben a rövidpasszos játék volt a taktikánk, de ez sokat kivett belőlünk. Amikor láttam, hogy ezzel a módszerrel nem tudjuk megverni a Debrecent, a második félidőben váltottunk, és felívelésekkel próbálkoztunk, de célunkat így sem értük el. A futballisták hozzáállására ugyanakkor nem lehet egy rossz szavam sem, ezért úgy gondolom, még mindig nyitott a párharc. Debrecenben megpróbálunk javítani.
Herczeg András: A szünetben azt kértem a játékosoktól, hogy bátrabban futballozzanak. Nagyon sokszor akkor is visszafordultak a labdával, amikor indokolatlan volt. Kértem őket, hogy szóljanak egymásnak, fussuk át az üres területeket, és felhívtam a figyelmüket a pontosabb passzokra.A Levadia különösen a felívelt labdákból lehetett volna veszélyes, de szerencsére a védelmünk jól végezte a dolgát. Voltak periódusok, amikor próbáltak nyomást gyakorolni ránk, de nagyon fegyelmezetten, egységesen játszottunk. A második félidőben már a mi akaratunk érvényesült, nagyon jó teljesítményt nyújtottunk, tudtuk irányítani a játékot, pontosabbak és labdabirtoklásban is jobbak voltunk, nem mellesleg nagyon fontos gólt szereztünk. Ahhoz, hogy továbbjussunk nagyon szerényen kell hozzáállni a visszavágóhoz, alázatosan kell futballoznunk. Nem érezhetjük magunkat nyeregben. Nem dőlt még el semmi, a sikerhez nagyon sokat kell még tenni. Ugyanilyen fegyelmezetten, nagy akarattal kell játszani szerdán is. Lesz gondunk, hiszen Leo besárgult, de Tallinnban is volt két hiányzónk, és az őket helyettesítő játékosok jól teljesítettek.
BAJNOKOK LIGÁJA, 3. SELEJTEZŐKÖR, VISSZAVÁGÓ:
DEBRECEN-LEVADIA TALLINN 1-0 (0-0) (összesítésben: 2-0)
Oláh Gábor utca, 9640 néző, vezeti: Damir Skomina (szlovén).
DEBRECEN: Polekszics - Bernáth (Dombi, 65.), Komlósi, Mészáros, Fodor M. - Czvitkovics, Varga J., Kiss Z., Szakály P. - Rudolf (Stűcs I.), Coulibaly (Oláh, 71.). Klubmenedzser: Herczeg András. (kispad: Pantics, Szűcs, Dombi, Galvao Leal, Nagy, Oláh, Katona)
LEVADIA TALLINN: Kaalma - Marmor (Sisov, 20.), Kalimullin, Morozov, Teniste - Malov, Saarelma, Ivanov, S. Puri - Guszev, Andrejev (Zelinski, 46.). Vezetőedző: Igor Prins. (kispad: Kütt, Mones, Sisov, Zelinski, E. Puri, Subbotin)
Gólszerző: Coulibaly (70.)
Sárga lap: Varga J. (22.), Fodor (88.), ill. Malov (24.), Saarelma (31.)
Piros lap: Malov (81.)
Kettős győzelemmel jutott a Debrecen a Bajnokok Ligája 4. selejtezőkörébe, miután hazai pályán is legyőzte 1-0-ra a Levadia Tallinnt. A Loki végig a kezében tartotta a mérkőzést, Adamo Coulibaly gólja után pedig már nem is lehetett kérdés, ki kerül karnyújtásnyira a csoportkörtől. A főtáblához már csak két meccset kell sikerrel megvívniuk a hajdúságiaknak.
Nem volt könnyű, de nem is várta senki. A Debrecen idegenben egygólos előnyre tett szert a második meccsen eltiltás miatt nem játszó Leandro góljával, és noha a visszavágón is jobban játszott ellenfélénél, a Levadia egy-egy gyors megindulással olykor a frászt hozta a majd’ tízezer hazai drukkerre a helyszínen és milliókra a tévé vagy a számítógép képernyője előtt.
A kedélyeket először Rudolf Gergely hűthette volna le, ám az idegnyugtató találatot végül Adamo Coulibaly vitte be húsz perccel a vége előtt.
A Lokinál kevés kiemelkedő teljesítményről számolhatunk be, ám mint csapat, ezúttal is, mint oly sokszor, csillagos ötösre vizsgázott. A legfontosabb tény, az eredmény is ezt támasztja alá.
Most pedig megindulhat az össznépi találgatás, vajon kit kapnak a hajdúságiak a következő körben. Nos, az ellenfél az az Olympiakosz, FC Köbenhavn, Levszki Szófia, Makkabi Haifa, FC Zürich ötösből kerül ki. A kérdésre a választ a péntek déli, nyoni sorsoláson kapjuk meg.
Herczeg András: Egy pillanatig sem lehet úgy kimenni a pályára, hogy már eldőlt a továbbjutás. Nagyon nagy energiákat kell majd mozgósítani, fegyelmezetten, egységesen kell pályára lépni, higgadtan, ugyanakkor elszántan kell futballozni. Hasonló felfogásban kell játszanunk, mint az első találkozó második félidejében. Ha azt meg tudjuk ismételni, akkor hazai pályán is eredményesek lehetünk. Azokat a hibákat, amelyeket Kalmarban elkövettünk, azt holnap nem szabad. Bízom benne, a játékosok top-állapotban lesznek, de amúgy is mindenki tisztában van azzal, hogy anyagilag és presztízs szempontjából mit jelentene a továbbjutás. Máté Péter sérült, ő holnap nem fog játszani, illetve Leandro a két sárga lap miatti eltiltását tölti.
Bajnokok Ligája play off, első mérkőzés
Levszki Szófia – DVSC-TEVA 1-2 (0-1)
Szófia, 22 000 néző. Vezette: L. Duhamel (S. Duhamel, Benech - franciák)
Levszki: Petkov – Minev, Topuzakov, Genev, Lucio Wagner – Zé Soares, Sarmov, Bardon, Yovov (Joaozinho 71.) – Tasevski (Ortega 60.) – Hristov (Kratovchev 85.)
DVSC: Polekszics – Bodnár, Mészáros, Máté (Komlósi 15.), Leandro – Czvitkovics (Ramos 79.), Varga, Kiss, Szakály (Dombi 55.) – Rudolf, Coulibaly
Gól: Bodnár (12.), Bardon (51.), Czvitkovics (77.)
Sárga lap: Kiss Z. (82.), Petkov (82.)
Szenzációs győzelmet aratott a DVSC-TEVA a Levszki Szófia otthonában. A Loki 2-1-re nyert a Bajnokok Ligája play off mérkőzésén.
Már egy órával a mérkőzés előtt félig megtelt a Georgi Aspruhov stadion. Amikor kapusaink kijöttek a melegítésre, hatalmas füttyszó köszöntötte őket, ez csak fokozódott, miután az egész csapat a gyepre sétált. A hazai drukkerek rendkívül optimistán várták a találkozót, arcuk elszántságot, magabiztosságot tükrözött, el sem tudták képzelni, hogy csapatuk negatív szenzációt keltsen a Loki elleni Bajnokok Ligája play off mérkőzésen. Mi éppen ebben a túlzott optimizmusukban bízhattunk. A mieink persze nem voltak egyedül, hiszen elkísérte őket mintegy háromszáz drukker, igaz, szurkolásukat elnyomta a Levszki tábora, de játékosaink belül tudták, hogy teljes szívből szól a hajrá, Loki!
Arra számítottunk, hogy a Levszki azonnal lerohanja majd együttesünket, ám nem így történt. Sőt, a hajdúságiak kezdtek jobban, kezelni tudták a pokoli hangulatot, bátran futballoztak, és a 12. percben egy szenzációs Bodnár-góllal megszerezték a vezetést: az újonnan igazolt jobbhátvéd jó harminc méterről bődületes lövést eresztett a léc alá. A csapattal tartó Naplós újságíró meg is jegyezte: ő bizony beleborzongott ebbe a találtba.
Herczeg András korán cserélni kényszerült, mivel megsérült Máté Péter, helyére Komlósi Ádám állt be. Rendkívül szervezetten és szépen játszott együttesünk, olyan jeleneteknek lehettünk szemtanúi, hogy a Levszki drukkerei bizonyára elgondolkodtak rajta, miért is kellett ennyire lekezelni a magyar bajnokot. A cseleink láttán néztek nagyot, hát még akkor, amikor Czvitkovics Péter a kapufára fejelt. Ekkor kezdett elegük lenni, már az edzőjüket szidták kórusban. Az utolsó öt percre feltámadtak a hazaiak, ekkor mutatták meg oroszlánkörmeiket, de szerencsére megúsztuk.
Mindenesetre a bolgár ultrák elkeseredettségükben egymást kezdték verni. Meg is jelentek a rohamrendőrök, a rendbontókat eltávolították a lelátóról, így gond nélkül elkezdődhetett a második félidő. A hazaiak ott folytatták, ahol a szünet előtt abbahagyták, sejteni lehetett, hogy nem adják olyan könnyen magukat. Most sajnálhattuk, hogy a kihagytuk a helyzeteinket, mert bizony egyenlítettek a kék-fehérek. Ettől azonban nem rogyott meg a Loki, újabb helyzeteket dolgoztunk ki. A Levszki játszott ugyan többnyire fölényben, de a kontráink veszélyesek voltak. Le a kalappal a fiúk előtt, mert arról, ahogy küzdöttek és játszottak, csak dicshimnuszokat lehet zengeni. Arról pedig méginkább, hogy visszaszereztük a vezetést, amit már nem is adtunk ki a kezünkből!
Ellepte Budapestet Debrecen. Abszurd, de akár így is fogalmazhatnánk. Az M3-as autópályán más sem lehetett látni, csak piros-fehér sálakkal, zászlókkal feldíszített járműveket, amelyekből a szurkolók teljes hangerővel ordították kedvenc csapatuk nevét. A stadiont csak lassan lehetett megközelíteni, akkora volt a dugó, de emiatt főleg a későn érkezők bánkódhattak. Hatalmas volt az összefogás, a pesti emberek ugyanúgy éltették a DVSC-t, mint a debreceniek. De nem csak a szurkolók, hanem az egész labdarúgószakma bízott a mieinkben. Csakhogy egy példát említsünk: sportigazgatónknak, dr. Bartha Csabának a meccs előtt még a Vasas-pályán akadt egy kis dolga – egy gyúrópadot kellett elhozni, mivel a Levszki többet igényelt az előírtnál -, és éppen akkor ért oda, amikor az angyalföldiek első csapata edzett a centerpályán. Ahogy Laczkóék meglátták a korábban a fővárosiaknál dolgozó klubvezetőt, azonnal megszakították a tréninget, és elkezdték kiabálni a „hajrá, Loki”-t.
A stadion környékén azonban főleg a kétségbeesett „jegyet vennék” könyörgést lehetett hallani. Bizony bánhatta az, aki nem vette meg időben a belépőt, ugyanis ma délelőttre már mind a 34 ezer tikett gazdára talált. Tény, ekkora érdeklődésre senki sem számított, persze sokat lendített, hogy a DVSC-TEVA idegenben nyerni tudott, ami fellelkesítette a sikerre éhes focibarátokat.
Leírhatatlan az az érzés, amely elfogta az embert, amikor a két csapat bevonult a pályára. Tombolt a lelátó, egyszerre emelkedtek fel a magyar zászlók és a Loki-sálak. Csodálatos, csak az tudhatja, aki a helyszínen élte át. „Néhány óra múlva egy új világban érek földet.” Ez a transzparens feszített a debreceni ultraszektornál. Semmi feltételes mód, csak egy optimista kijelentés. Ennyire bíztak a szurkolók a csapatban. Az ember alig tért magához, sokan észre sem vették, hogy elkezdődött a meccs. Pedig a vendégek nagyon belekezdtek, az ötödik percben egy akkora kapufát lőttek, hogy ha az bemegy, nehéz helyzetbe kerültünk volna, egy gyors kontra után azonban éppen előttünk adódott lehetőség. Kimaradt, de a 13. percben felrobbant a stadion: Coulibaly hatalmasat küzdött a labdáért közel az alapvonalhoz, visszapasszolt, a lendületből érkező Varga József pedig 18 méterről hatalmas gólt ragasztott a bal felsőbe. A saját nevelésű középpályás lassan BL-specialista lesz, már a harmadik gólját szerezte ebben a küzdelemsorozatban.
A vezetés megszerzése után nagyon beszorultunk, nehezen tudtunk átjönni az ellenfél térfelére, ráadásul a Levszki nem csak fölényben, de veszélyesen is futballozott. Egy jó csapat viszont attól jó, hogy a kevés lehetőségét is gólra tudja váltani. Nos a mi csapatunk ma ilyen volt. A 36. percben Rudolf Gergely cselezte ki védőit, kapura fordult, majd 17 méterről szinte ugyanoda lőtt, mint előtte csapattársa. Még vége sem volt az első félidőnek, de már hullámzott a közönség, pedig általában ezt csak a meccs lefújása előtt szokták. Csakhogy a szurkolók boldogok voltak. Nagyon boldogok.
A szünetben sem unatkoztak a nézők, ugyanis a kivetítőn megismételték a góljainkat, amitől csak még jobb lett a hangulat. A Levszki nem adta fel, a második félidőben is ment előre, de támadásaikban már nem volt annyi erő és elszántság. A DVSC-TEVA kontrákra épített, ilyenkor bizony zavart tudtunk okozni, több gól azonban már nem született.
Ahogy a szurkolók írták, egy új világban értünk földet: bejutottunk a Bajnokok Ligája csoportkörébe. Micsoda meccsek várnak ránk! Szép volt, fiúk!
Fiúk, most az egész ország büszke rátok.
Herczeg András: A Levszki az elején próbált ránk jönni, de a játékosok jól megoldották a feladatukat. A lehető legjobbkor rúgtuk a gólt, ami megfogta egy kicsit a hazaiakat. Több ígéretes támadást vezettünk, és akár növelhettük is volna az előnyt, ha berúgjuk a helyzeteinket. Úgy érzem, jól játszottunk a mérkőzés ezen időszakában, pedig az elején volt egy kis gondunk, mert Máté Péter megsérült, a helyére beállt Komlósi Ádám viszont nagyon jól szállt be. A szünet után voltak kisebb gondok a játékunkban, és a Szófia ezt azonnal ki is használta. Szerencsére gyorsan talpra álltunk, és újabb támadásokat tudtunk vezetni. A bolgárok próbáltak nyomást gyakorolni ránk, de jókor jött a második találatunk. Nagyon értékesnek tartom ezt a győzelmet, de egyáltalán nem érzem úgy, hogy hátra dőlhetünk, mert vár még ránk egy nagyon nehéz visszavágó. Nem az udvariasság mondatja velem: a Levszki jó csapat, és biztos vagyok benne, mindent megtesz majd, hogy a maga javára fordítsa a találkozót. Ahhoz, hogy a továbbjutást ki tudjuk harcolni, nagyon sokat kell tenni majd kedden.
Ratko Dosztanics: A hazai 2-1-es vereség hatalmas kudarc a számunkra, de a párharcnak még nincs vége. A visszavágón mindent megteszünk azért, hogy kiharcoljuk a továbbjutást. A meccs előtt kivárásra akartunk játszani, de magunkra húztuk a Debrecent, amely bizonyította, hogy jó csapat, több nagy helyzetet dolgozott ki a kapunk előtt. A második félidőben az egyenlítő gólunkkal visszajöttünk a meccsbe, és a találkozó azon szakaszában jól is játszottunk. A hajrában azonban ismét hibáztunk, és ezt a magyar bajnok tökéletesen kihasználta. Három kulcsjátékosom, Popov, Milanov és az eltiltott Rabeh hiányát nagyon megéreztük, de nem szeretném erre fogni a vereséget. Külön felhívtam a figyelmet a magyar bajnok távoli lövéseire, di hiába. Sajnos nem tudtunk felnőni a téthez és a DVSC játékához. Az előttünk álló öt napban megpróbálunk úgy felkészülni, hogy revánsot vehessünk majd Budapesten, és kicsikarjuk a továbbjutást.
Bajnokok Ligája play off, visszavágó
DVSC-TEVA – Levszki Szófia 2-0 (2-0)
Puskás-stadion, 34 000 néző. Vezette: Bo Larsen (Sonderby, Norrestrand - dánok)
DVSC: Polekszics – Bodnár, Komlósi, Mészáros, Leandro – Czvitkovics (Fodor 81.), Varga, Ramos, Szakály (Dombi 58.) – Rudolf (Oláh 89.), Coulibaly
Levszki: Petkov – Benzoukane, Topuzakov, Rabeh, Minev – Soares, Sarmov, Bardon, Joaozinho (Tasevski 60.) – Yovov – Hristov (Ortega 76.)
Gól: Varga J. (13.), Rudolf (36.)
Sárga lap: Sarmov (9.), Leandro (21.), Ramos (37.), Zé Soares (52.), Varga J. (61.), Dombi (76.)
Ez maga a csoda: BL-főtáblás a Loki!!!!!
CSODA, CSODA, CSODA, EZT UNOKÁINK IS LÁTNI FOGJÁK
Varga József és Rudolf Gergely szemet gyönyörködtető, szívet melengető bombával talált be a Levszki Szófia kapujába kedd este teltház előtt a Puskás Ferenc Stadionban, a magyar futballszentélyben. A többi már sporttörténelem! A Debrecen a svéd bajnok Kalmaron, Észtország legjobbján, a Levadia Tallinnon és a nála háromszor nagyobb büdzséből gazdálkodó Levszkin keresztül egészen a Bajnokok Ligája főtábláig menetelt! Igen, igen, a Bajnokok Ligájáról van szó, a legrangosabb európai kupasorozatról!
A Loki már Szófiában nyeregbe került, a 2-1-es győzelem után azonban senki sem dőlhetett hátra a hajdúságiaknál, a munka dandárja még hátravolt. Úgy kellett a pályára lépni kapitányuk, Kiss Zoltán, helyettese, Bernáth Csaba és Máté Péter nélkül, mintha az első meccsen kikaptak volna és az életükért kellene küzdeniük.
Így is lett! Le a kalappal! A Levszki többet birtokolta a labdát, több helyzetet dolgozott ki, de a DVSC állta a sarat. Már az ötödik percben kapufáig jutottak a bolgárok, ám a sors úgy akarta, legyen magyar csapat a Bajnokok Ligájában.
A 13. perc ugyanis szerencsét hozott, Varga József egy lekészített labdát húsz méterről, ésszel és nem erővel csavart gyilkos pontossággal a bal felső sarokba.
Ismét összekapta magát a Levszki, s ismét fejjel rontott neki a kőfalnak. Rudolf Gergely huszonnégy méterről kopírozta le Varga mozdulatát, őrület! Alig több, mint félóra alatt eldőlt? Igen!
Ki hitte volna? 1995 után, a Ferencvárost követően újra magyar együttes küzdhet idén az európai klubfutball elitsorozatában, ahol a Barcelona, a Manchester United, az Inter vagy a Bayern München.
Herczeg András: Nehéz szavakat és jelzőket találni a csapatra és a gólokra! Először is köszönöm annak az – úgy tudom – 18 ezer embernek, akik Debrecenből eljöttek és akik Budapestről és más településekről álltak a csapat mellé. Otthon éreztük magunkat a Puskás-stadionban! Nagyon meghatottan érzem magam és talán ez látszik is rajtam. Köszönöm a média segítségét is abban, hogy ilyen hírverést csináltak a meccsnek a visszavágó előtt, sokat tettek azért, hogy ilyen pozitív légkörben kerüljön sor a mérkőzésre. A Levszkit továbbra is remek csapatnak tartom, a két meccs nem ugyanazt a játékot hozta, hisz az odavágón inkább mi irányítottunk és a kapura is veszélyesebbek voltunk, most viszont a Levszki uralta a meccset, mezőnyben mindenképpen. A csapatot akarata miatt nagy dicséret illeti, játékban kicsit kevesebbet nyújtottunk, de azt fontos kiemelni, hogy nem ugyanaz volt az alaphelyzet, mint az első meccs előtt, itt a Levszkinek kellett fordítania. A második félidőben kevésbé volt folyamatos a játék, nem mindig úgy zárkóztak a játékosok, ahogy kellett volna. A végén folyamatosan néztem az órámat és az eredményjelzőt, de csak a lefújáskor nyugodtam meg. Nem akarok megfogalmazni vágyakat a csoportkörrel kapcsolatban, úgy gondolom, hogy mindenképpen hat csodás meccs és klasszis ellenfelek várnak a csapatra!
Ratko Dosztanics: Csapatom mindent kiadott magából, ezért nem érheti kritika őket. Megpróbáltuk kiszolgálni a szurkolóinkat és úgy gondolom, hogy nem is érheti szó a ház elejét. Ugyanakkor sok hibát is elkövettünk, így például engedtük távolról lőni a Loki-játékosokat, ami megbosszulta magát. Ilyen szinten nem lehet hibázni, mert az ellenfelek könyörtelenül kihasználják és tudtuk is, hogy a Debrecenben van 4-5 komoly lövőjátékos, ezért különösen fájó, hogy így szerezték a gólokat. Az otthoni és a mostani meccsen is volt 5-6 nagy helyzetünk, emellett a visszavágón mi irányítottuk a játékot, de sajnos a lehetőségeink kimaradtak. Elkellett volna a csapatba egy igazi góllövő játékos. Gratulálok a Debrecennek a továbbjutáshoz!
A Liverpool és a Lyon csoportjában a Debrecen
E csoport:
FC Liverpool (angol)
Olympique Lyon (francia)
Fiorentina (olasz)
DVSC-TEVALABDARÚGÓ BAJNOKOK LIGÁJA, E-CSOPORT, 1. FORDULÓ:
LIVERPOOL - DEBRECEN 1-0 (1-0)
Liverpool, Anfield, 41 591 néző, vezette: Pedro Proenca (portugál)
LIVERPOOL: Reina - Johnson, Skrtel, Carragher, Insúa - Benajun (Mascherano, 88.), Lucas, Gerrard, Riera (Babel, 80.) - Kuyt (Fábio Aurélio, 92.) - Torres. Cserék: Cavalieri (kapus), Voronyin, Fábio Aurélio, Kirjakosz, Babel, Mascherano, Spearing. Menedzser: Rafael Benítez.
DEBRECEN: Polekszics – Bodnár, Komlósi, Mészáros, Fodor – Czvitkovics, Kiss Z., Leandro, Ramos (Laczkó, 67.), Szakály (Feczesin, 79.) – Coulibaly. Cserék: Pantics (kapus), Szűcs, Feczesin, Bernáth, Oláh, Katona, Laczkó. Klubmenedzser: Herczeg András.
Gólszerző: Kuyt (45+1.)
Sárga lap: Gerrard (26.), ill. Fodor (21.) Sporttörténeti naphoz érkezett a DVSC-TEVA: a klub 107 éves fennállás során először a Bajnokok Ligája főtáblájára jutott. A debütálásra éppen a többszörös BEK és BL-győztes Liverpool otthonában került sor, mondhatni erősebb ellenfelet nem nagyon rendelhetett volna mellénk a sors. A mieink olyan sztárfutballistákkal találták szembe magukat, mint Fernando Torres, Steven Gerrard vagy éppen Dirk Kuyt. Ha a két csapatot akár gazdasági szempontból összehasonlítjuk, akkor úgy is fogalmazhatnánk, hogy a bolha és az elefánt találkozása. Elég csak annyit megemlítenünk, hogy a Loki éves költségvetése 800 millió, a Vörösöké 44 milliárd forint, vagyis majdnem annyi, mint Debrecen városáé. Ezt a kis - de számunkra hatalmas – csapatot az angolok legnagyobb ámulatára közel háromezer szurkoló kísérte el. Tudtuk, hogy a futballban bármi megtörténhet, de a csodához szívre, hitre, elszántságra volt szükség, és ehhez a magyar drukkerek megpróbáltak támogatást adni.
Nem a legerősebb összeállításban játszottunk, hiszen Rudolf Gergely sérülés, Varga József és Dombi Tibor pedig sárga lapos eltiltás miatt nem játszhatott. Herczeg András a megszokott 4-4-2-es felállás helyett öt középpályást és egy csatárt küldött pályára.
Azt a hangulatot, ami az Anfielden volt, nagyon nehéz leírni, ezt át kell élni. Ezért mondhatják szerencsésnek magukat azok a debreceni szurkolók, akiknek megadatott, hogy elutazzanak a mérkőzésre.
Nem okozott meglepetést, hogy a hazaiak jelentősen többet birtokolták a labdát, mezőnyfölényben játszottak, csakhogy nem találtak fogást a Lokin. Polekszicsnek kezdetben alig akadt védenivalója, ami helyzetet ki tudtak dolgozni Torresék, azt mellé lőtték, de többnyire a védőink időben felszabadítottak. Szívvel, lélekkel játszottak a hajdúságiak, tudták, egyetlen hiba végzetes lehet. Már fél óra eltelt, amikor egyre többet jutottunk el a liverpooli kapu közelébe, sőt, a meccs addigi legnagyobb helyzetét Czvitkovics dolgozta ki, Rienának ezután Bodnár lövését is védenie kellett. A debreceni drukkerek részéről felhangzott a „Játszik a Loki!” és tényleg játszott, talán maguk az angolok sem hitték el, amit láttak. Az utolsó tíz percre még egy nagy rohamra indult a Liverpool, Polekszicsnek ekkor már akadt dolga, többször is bravúrral védett. Pár másodperc volt még a szünetig, amikor Torres lövését montenegrói kapusunk kiütötte, az érkező Kuyt azonban a kipattanót a hálóba vágta. Kár érte, jó lett volna nulla nullával kezdeni a második félidőt.
Nem változott különösebben a játék képe, a hazaiak támadtak, és bizony meleg pillanatokat is átéltünk. Ezeket azonban túléltük, mert harciasan küzdöttünk. A Pool szurkolói sokat bosszankodtak, mivel csapatuk pontatlanul játszott, ami kicsit azért a mieink érdeme is volt, hiszen kikényszerítettük a hibákat. Sőt, egy idő után helyzetekig is jutottunk.
A Loki hősiesen küzdött ezen a mérkőzésen. Nem játszotta el az áldozati bárány szerepét, ezért mindenképpen dicséret illeti. Egy ilyen eredményre talán senki se gondolt.
| „Tudtuk, hogy mi vár ránk, tudtuk, hogy nehéz dolgunk lesz az Anfield Roadon. Játékosaim nagyon tisztességesen és becsületesen felkészültek és tették oda magukat a találkozón. Jól mutatja a teljesítményüket, hogy Rafa Benítez a hosszabbításban egy időhúzó cserét is bevetett, illetve, hogy a világ egyik legjobb védekező középpályása, Javier Mascherano bevetésével stabilizálta a védekezést a hajrára" - nyilatkozta Herczeg András . „Sajnálom a gólt, mert már nálunk volt a labda, de a játékosok így is minden dicséretet megérdemelnek. Nincs semmilyen titokról itt szó, labdarúgóim egyszerűen tették, amit tenniük kellett. Az első félidő sok technikai hibája talán még a megilletődöttségnek volt köszönhető, de a második félidőre ez is elmúlt, csapatként együtt voltunk" - mondta Herczeg. Rafa Benítez csak néhány mondatban értékelte a találkozót, ám végszóként ő is elmondta, hogy büszke játékosai teljesítményére, mert nehéz mérkőzést nyertek meg. „Szervezett csapattal találtuk szembe ma magunkat, amely megnehezítette a dolgunkat, azonban játékosaim felvették a harcot, és így megnyerték a mérkőzést. A legfontosabb a három pont megszerzése a Bajnokok Ligájában, csak ez számít" - mondta Rafa Benítez. |
„Nagyon sajnáltuk, hogy az első félidő utolsó pillanataiban kaptunk gólt. Azonban nem játszottunk alárendelt szerepet a találkozón, és ezért nagyon büszke vagyok a csapatra. Mindenki megpróbálta odatenni magát, szerintem jól működött együttesünk. Remélem ezután eredményesek is leszünk, mindent megteszünk a további öt BL-meccsen" - mondta a Debrecen védője, Bodnár László a Digi Sportnak.        Bajnokok Ligája csoportkör, 2. forduló DVSC – Olympique Lyon 0-4 (0-3) Puskás-stadion, 42000 néző. Vezette: Ovrebo (Holen, Nebben - norvégok) DVSC: Polekszics – Bodnár, Komlósi, Fodor, Leandro – Varga J. - Szakály (Dombi 85.), Kiss, Czvitkovics, Laczkó (Rudolf 46.) – Coulibaly Lyon: Lloris – Réveillere, Cris, Toulalan, A. Cissokho (Kolodziejczak 78.) - Makoun - Clerc, Pjanic (Gjonalons 57.), Källström - Govou, Gomis (Ederson 54.) Gól: Kallström (3.), Pjanics (13.), Govou (24.), Gomis (51.) Sárga lap: Szakály (58.), Gonalons (68.) |
A szurkolók komolyan vették a felszólítást, hogy időben érkezzenek, hiszen már két órával a meccs előtt elkezdtek szállingózni az emberek. Jól jártak, mert így nyugodtan kényelembe helyezhették magukat, és elkerülték a tumultust, ami negyvenkétezer drukker fogadásakor bizony könnyen előfordulhatott volna.
Fantasztikus hangulatban kezdődött a találkozó, amely azonban gyorsan rémálommá vált. A vendégek egy szöglet után már a 3. percben megszerezték a vezetést, majd tíz perccel később – ezúttal szabadrúgásból – növelték az előnyüket. Közte még a Lokinak is adódott egy helyzete, amelyből sikerült egy sarokrúgást kiharcolni. Rendkívül idegesen, kapkodva futballoztunk, pedig nem játszottunk alárendelt szerepet. A franciák rendkívül gyorsak voltak, ám főleg a pontrúgásaik jelentettek veszélyt. Azok viszont nagyon nagy veszélyt. Olyannyira, hogy a 24. percben már a harmadik góljukat szerezték meg, az elsőhöz hasonlóan szögletből. Ezután kezdtünk igazán felpörögni, Lloris kapusnak többször is akadt védenivalója. Az utolsó negyedórában fölényben futballoztunk, a vendégek azonban gyors kontrákat indítottak, és ilyenkor nagyon résen kellett lenni, mert könnyen mögénk kerültek. A mieink előtt is adódott lehetőség, a közönség lázba jött, ekkor sajnálhattuk igazán azt a három elkerülhető lyoni gólt, hiszen akcióból több helyzetet dolgoztunk ki, mint ellenfelünk.
A szünetben cserélt Herczeg András: Laczkó Zsolt helyett Rudolf Gergely folytatta. Nagyon belekezdtünk, mégis egy buta hibából a Lyon növelte az előnyt: Gomis a rossz ütemben kimozduló Polekszics és Fodor fölött a kapuba emelt. Ezután nem sok hiányzott a szépítéshez, csakhogy Rudolf lövését Lloris ujjbeggyel szögletre tolta. Becsülettel küzdöttünk, időnként nagy elánnal futballoztunk, de sajnos ez kevés volt, pedig megérdemelte volna a Loki, hogy legalább egy gól kerüljön a neve mellé.
| „Nehéz ilyenkor mit mondani, ráadásul tehetetlen düh van bennem. Bosszantó, hogy három pontrúgás után kaptunk gólt, ezenkívül csak két kidolgozott helyzete volt az ellenfélnek. Mi is vezettünk néhány támadást, de amíg a Lyonnak minden bejött, nekünk semmi. Ilyen mérkőzésen nem szabad dekoncentráltnak lenni, jobban kell figyelni a találkozó elején” – mondta Mészáros Norbert a szünetben. A válogatottnál is számításba vett hátvéd elmondta, tegnap még séta közben is fájt a vádlija, de ma már valamivel jobban van, a játékot azonban így nem tudta vállalni. Herczeg András: Egy csapat számára nem az álmok netovábbja egy ilyen kezdés. A harmadik percben rúgott francia gól nagyon megfogta a csapatunkat, majd tíz perccel később újabb pofont kaptunk. Innentől nagyon kapkodóvá váltunk, pontatlanul futballoztunk. A második játékrészben már többet tudtunk támadni, voltak lehetőségeink, kapufát rúgtunk, mégsem sikerült gólt szerezni. El kell ismerni, hogy a Lyon jobb csapat, csak gratulálni tudunk nekik. Tudtuk a sorsolás pillanatában, hogy a BL-szereplésben az ilyen vereségek is benne vannak. Akadt olyan ember, aki megkérdezte tőlünk, nem félünk-e a zakóktól, és nem lett volna-e jobb, ha nem jut be a csapat. Mondtam neki, szó sincs róla. Büszkék vagyunk rá, hogy idáig eljutottunk, és fel kell vállalnunk a kellemetlen szituációkat is. Az a feladatunk, az a cél, hogy legközelebb a Fiorentina ellen szorosabb mérkőzést játszunk, ehhez mindenkinek össze kell szednie magát. A Loki az első három gólt pontrúgásból kapta. A harmadik percben szöglet után szereztek vezetést a franciák, majd tíz perccel később szabadrúgásból találtak be. A harmadik Lyon-gólt szintén sarokrúgás előzte meg. - Területet védtünk a szögletrúgásoknál. Az elsőnél egy hosszan átívelt labdát elrúgott kapásból a játékos, mondhatni nagyon jól megoldották. A második egy szabadrúgás volt, amit szépen benyestek, a harmadiknál pedig a francia labdarúgó a rövidre megcsúsztatta, talán ezt lehetett volna legjobban elkerülni. Fél óra után kezdtünk a pofonokból felocsúdni. Nem tudom, mi történik, ha az elején nem kapjuk gyorsan azt a két gólt, a Lyon nyilván akkor is megnyerte volna a mérkőzést, de talán hamarabb összeszedtük volna magunkat. A szünetben próbáltuk felrázni a játékosokat, és mondtam, a pánikot hagyjuk bent az öltözőben, mert attól, hogy megijedünk és kapkodunk, nem lesz jobb. Emeljék fel a fejüket, próbálják meg a második félidőt megnyerni, igyekezzenek más felfogásban futballozni. Rudolf beállásával megváltozott a játékunk, jobban fel lehetett passzolni a labdát, ekkor már több támadásunk és lövésünk volt, csak a gól hiányzott. |
Claude Puel: „Elégedett vagyok a játékosok teljesítményével. Sokat készültünk a pontrúgásokra, és ennek meg is lett az eredménye. Ez a továbbiakban is nagy erőssége lesz a csapatomnak. Bevallom őszintén, hogy nem örülök a Fiorentina Liverpool elleni 2-0-s győzelmének"
LABDARÚGÓ BAJNOKOK LIGÁJA, E-CSOPORT, 3. FORDULÓ:
DEBRECEN - FIORENTINA 3-4 (2-4)
Budapest, Puskás Ferenc Stadion, 42 000 néző, vezette: Craig Thomson (skót)
DEBRECEN: Polekszics - Bodnár, Komlósi, Mészáros (Szélesi, 30.), Leandro - Czvitkovics, Varga J., Kiss Z. (Laczkó, 88.), Szakály (Dombi, 57.) - Coulibaly, Rudolf. Klubmenedzser: Herczeg András.
(kispad: Pantics, Ramos, Dombi, Fodor, Bernáth, Szélesi, Laczkó)
FIORENTINA: Frey - Comotto, Gamberini, Dainelli (Natali, 55.), Pasqual - Santana (Jörgensen, 68.), C. Zanetti (Montolivo, 46.), Donadel, Vargas - Mutu - Gilardino. Vezetőedző: Cesare Prandelli.
(kispad: Avramov, Jovetics, Natali, Montolivo, Gobbi, Jörgensen, De Silvestri)
Gólszerző: Czvitkovics (2.), Rudolf (28.), Coulibaly (88.), ill. Mutu (6., 20.), Gilardino (10.), Santana (37.)
Sárga lap: Rudolf (28.), Bodnár (81.), ill. Donadel (16.) Hármat rúgott a Loki, mégis kikapott!
Harmadik BL csoportmérkőzésén a Fiorentina együttesét fogadta a DVSC. Az olaszok eddig három pontot gyűjtöttek, miután legutóbb hazai pályán 2-0-ra legyőzték a Liverpoolt, előtte a Lyontól 1-0-s vereséget szenvedtek. A mieink pont nélkül álltak, de valahogy most mindenki - szurkolók, játékosok, edzők - sokkal bizakodóbbnak tűnt, pedig a Loki részéről kicsit aggosztó volt a helyzet tegnap, hiszen Rudolf mellett Leandro is lebetegedett. Szerencsére azonban mára mindenki felépült, és bevetésre készen várta a mérkőzést.
Több vendégszurkoló érkezett, mint amire számítani lehetett: közel ezer olasz fanatikus kísérte el a Fiorentinát. A VIP-helyiségben pedig neves személyiségeket fedezhettünk fel. Itt volt többek között Joseph Blatter FIFA-elnök, Bajnai Gordon miniszterelnök, illetve Erwin Koeman szövetségi kapitány.
Hatalmas volt a hangulat, hát még akkor, amikor a második percben Czvitkovics Péter megszerezte a vezetést! Majdhogynem összeomlott a Puskás-stadion a hangorkántól, boldog szurkolók ünnepelték a DVSC első csoportbeli gólját. Mindössze négy percig tartott a fieszta, mert ekkor Adrian Mutu egyenlített, majd Gilardinho fordított. Csapatunk mentális erejét mutatja, hogy nem esett össze a hirtelen bekapott két góltól, és minden energiáját az egyenlítésre fordította. Fölényben futballoztunk, helyzeteket dolgoztunk ki a rendkívül nagy iramú mérkőzésen. Mégis az olaszok növelték az előnyt, kihasználva egy védelmi megingást. Még ekkor sem álltunk vissza, mert mint azt több játékosunk nyilatkozta: nincs veszítenivalónk. Ennek szellemében játszott a Loki, és nem volt hiábavaló az igyekezet, mert megszületett az újabb hazai gól: Rudolf szenzációsan csavar a bal felsőbe! Még az egyenlítést is majdnem összehoztuk, csak Coulibaly gólja les miatt érvénytelenítve lett. Közben sajnos le kellett cserélni Mészáros Norbertet, aki nemrég épült fel, és bár úgy tűnt, minden rendben lesz, nem bírta a lába a terhelést. Bosszankodhattunk amiatt is, hogy szinte a semmiből ismét betalált a Fiorentina. Nem gyakran jutottak el a kapunk közelébe az olaszok, de amikor igen, akkor életveszélyesek voltak.
A második félidő már kevésbé a látványos játékról szólt, annál inkább a küzdelemről. Nem voltak folyamatosak a támadások, pontatlanabbul, ám agresszívebben futballoztunk, jobban felvállaltuk a támadásokat. A vendégek pedig visszaálltak, és kontrából időnként megindultak, de már nem olyan nagy vehemenciával, mint az első játékrészben. A hajdúságiak többet birtokolták a labdát, és helyzetekig is jutottak, a legnagyobbak Coulibaly előtt adódtak, és a francia csatár végül csak betalált a 88. percben. Ismét megjött a szurkolók hangja, nem csoda, hiszen nem semmi hajrá elé néztünk. Ez a pár perc extázisban telt, a végén már Polekszics is előre jött az egyenlítés érdekében.
A Loki ismét kikapott, de nem vallott szégyent. Ezúttal három gól is rúgott, és egyenrangú ellenfele volt a Fiorentinának.
| „A vezető találatunk után tizenöt perc alatt három gólt kaptunk, ezt pedig egy csapat sem bírja el – nyilatkozta a mérkőzést közvetítő Tv2-nek a lefújás után Bodnár László, a Loki jobbhátvédje. – Úgy beszéltük meg, hogy nem állunk vissza, ezért is játszottunk két csatárral az elejétől kezdve. A második játékrészben szinte odaszögeztük őket a kapujukhoz, de az egyenlítés már nem jött össze. A szünet után mutatott játékunkat kell a jövőben nyújtanunk, és akkor meglehet a pontszerzés." „Szerencsére már az elején gólt lőttünk, de sajnos hamar fordítani tudtak – mondta Kiss Zoltán a találkozót követően. – Végig partiban voltunk velük, sőt a második félidőben nekünk akadtak nagyobb helyzeteink. Ma bebizonyítottuk, hogy az ilyen nagy csapatok ellen is megálljuk a helyünket. Szeretném megköszönni a közönségnek a fantasztikus buzdítást." |
HERCZEG ANDRÁS KLUBMENEDZSER NYILATKOZATA:
- Látványos, jó mérkőzést játszottunk, de csalódott vagyok. A gyors első gól után túlságosan tiszteltük az ellenfelet, nem ütköztünk, nem léptünk oda elég keményen. Az olaszok ezt kegyetlenül kihasználták. Ennek ellenére ez volt az eddigi legjobb mérkőzésünk a BL-főtáblán. Bár a folytatásban is mindent megteszünk, nem biztos, hogy még egyszer ilyen közel leszünk a pontszerzéshez. Nem gondoltam volna, hogy rúgunk három gólt, de ez is kevésnek bizonyult…
CESARE PRANDELLI VEZETŐEDZŐ NYILATKOZATA:
- Két olyan csapatot láttam a pályán, amely egyaránt győzni szeretett volna. Szerencsére nekünk sikerült jobban semlegesíteni az ellenfél támadásait, de a Debrecennek ezúton is szeretnék gratulálni bátor és megalkuvást nem ismerő játékáért. Meglepődtem, nem gondoltam volna, hogy egy helyett két csatárral kezd majd ellenünk. Rettentően boldog vagyok Mutu teljesítménye miatt, ő volt a meccs embere és sikerünk kulcsa.
Bajnokok Ligája, 4. forduló
Fiorentina – DVSC 5-2 (1-1)
Firenze, 25 000 néző. Vezette: Mejuto Gonzalez (Calvo Gudamoru, Palomar – spanyolok)
Fiorentina: Avramov – Comotto, Gamberini (Kröldrup 33.), Dainelli, Pasqual – Donadel, Zanetti (Montolivo 46.) – Marchionni, Mutu, Vargas (Santana 77.) - Gilardinho
DVSC: Pantics – Bodnár, Komlósi (Kiss Z. 10.), Szélesi, Fodor – Czvitkovics, Varga J., Ramos (Coulibaly 52.), Leandro – Rudolf, Laczkó (Szakály 64.)
Gól: Mutu (13.), Rudolf (38.), Danielli (52.), Montolivo (59.), Marchionni (61.), Coulibaly (70.), Gilardinho (74.)
Sárga lap: Dainelli (28.)
Vereség Firenzében is
A Bajnokok Ligája negyedik köréhez érkeztünk, a Loki ezúttal a Fiorentina otthonában lépett pályára. A firenzeiek ellen két hete majdnem meglepetést okoztunk, ám végül 4-3-as vereség lett a vége. Nem sikerült tehát még pontot szerezni a legrangosabb európai sorozatban, ám a szurkolók lelkesedése töretlen, másfél ezren látogattak el az olasz városba, ugyanis a magyar drukkerek hisznek abban, hogy megszületik az első győzelem.
A kezdőcsapat sokak számára okozott némi meglepetést, hiszen a kapuban Pantics állt, a középpályán a kisebb sérüléssel bajlódó Kiss Zoltán helyén Luis Ramos Ramos, Adamo Coulibaly – akit most pihentetetett egy kicsit Herczeg András – helyén pedig Laczkó Zsolt játszott.
Egész nap szakadt az eső, így meglehetősen csúszóssá vált a játéktér. Sajnos elég rosszul kezdődött számunkra a mérkőzés, mert a védelem egyik biztos pontja, Komlósi Ádám megsérült, amikor összefejelt egy olasz játékossal, és vérző fejjel hagyta el a pályát. Helyére Kiss Zoltán érkezett, így gyorsan felborult az eredeti felállás, Leandrónak hátra kellett lépni, helyét Laczkó vette át, Fodor pedig a védelem közepén futballozott tovább. A kényszerű csere, és a gyors szerkezeti átalakítás meg is zavarta a Lokit, Mutu ugyanis megszerezte a vezetést. A gól után többnyire a hazaiak térfelén tartózkodtunk, Laczkó lövését leszámítva nem dolgoztunk ki helyzetet, de éppen a biztonságos játék miatt az olaszok se tudtak igazán kibontakozni, bár a 34. percben azért eltalálták a kapufát. Aztán jött a 38. perc, amikor váratlanul egyenlített a Loki: Rudolf szinte berepülve szenzációsan lőtt a kapu jobb oldalába. A találat önbizalmat adott csapatunknak, bátrabban támadtunk, és remélhettünk a szép folytatást.
Szünet után gyorsan dűlőre akarták vinni az eredményt a lilák, nagy vehemenciával játszottak, Pantics többször is bravúrral védett, ám hatalmas volt a nyomás, és a hazaiak kiharcolták az újabb gólt. Herczeg András azon nyomban cserélt, Luis Ramos helyett Adamo Coulibaly folytatta, így két támadóval játszottunk tovább. A Fiorentina azonban elkezdte sajnos termelni a gólokat, kilenc perc alatt hármat rámoltak be a lilák. Coulibalynak ugyan sikerült szépíteni, de mielőtt elkezdtünk volna reménykedni egy szebb eredményben, Gilardinho megszerezte a hazaiak ötödik gólját, amely egyben az utolsó találat volt a mérkőzésen.
Cesare Prandelli:Csapatom egy ideje kiegyensúlyozottan játszik, ami mostanában az eredményekben is visszaköszön. Az idény elején csak álmodozhattunk arról, hogy olyan helyzetben legyünk BL-ben, mint most, de minden meccsel fejlődünk, és közel kerültünk a továbbjutáshoz. Keményen dolgozunk, hogy még jobbak legyünk.
Kissé megnehezítettük a dolgunkat, amikor a szünet előtt engedtük egyenlíteni a magyar csapatot. A második félidőt aztán nagyszerű tempóban kezdtük. Ami a sérüléseket illeti, Mutu enyhén meghúzódott, míg Cristiano Zanettinek a térdét rúgták meg.
Kissé megnehezítettük a dolgunkat, amikor a szünet előtt engedtük egyenlíteni a magyar csapatot. A második félidőt aztán nagyszerű tempóban kezdtük. Ami a sérüléseket illeti, Mutu enyhén meghúzódott, míg Cristiano Zanettinek a térdét rúgták meg.
Herczeg András: Gratulálok a Fiorentinának, európai élcsapathoz méltóan játszott. Rögtön a mérkőzés elején nehézségeink voltak, mert Komlósi személyében korán megsérült egy középső védőnk, és ezután olyan felállásban kellett játszanunk, mint még soha. A csapat tartását bizonyítja, hogy az első félidő második részében sikerült egyenlíteni. A szünet után, a hazaiak második gólja előtt súlyos egyéni hibát követtünk el, ami nagyon megfogta a csapatot, nehezen tudtuk kiheverni, a lilák pedig már tarthatatlanok voltak. Higgyék el, mindent megtettünk, szerettünk volna szorosabb eredményt elérni, de nem sikerült. A Fiorentinának szeretném megköszönni azt a gesztust, amikor sorfalat állítottak a csapatunknak, jelezve, hogy tisztelnek minket. A szurkolóinknak is köszönjük, hogy ilyen nagy számban elkísértek minket, miattuk is sajnálom, hogy nem tudtuk szorosabb eredményt elérni. Sok gólt kapunk mostanában, de ahhoz, hogy stabilabbak legyünk, fontos lenne: hátul rendbe jöjjenek a sérültek. Nehéz stabilizálni a védekezést, ha hátulról hiányoznak játékosok, és másoknak kényszerből kell ott futballozni. Tisztában kell lenni, hogy honnan indultunk. A Kalmar, a Levszki mind esélyesebb volt, mégis legyőztük. A Bajnokok Ligájában már nem voltak illúzióink. Most látszik csak, hogy milyen különbség van egy elit és egy magyar csapat között.
Bajnokok Ligája, 5. forduló
DVSC – Liverpool 0-1 (0-1)
Puskás-stadion, 42 000 néző. Vezette: Kuipers (Van Roekel, Simons)
DVSC: Polekszics – Bodnár, Mészáros, Mijadinoszki, Fodor (Dombi 78.) – Szélesi, Kiss – Szakály (Coulibaly 62.), Czvitkovics, Laczkó – Rudolf
Liverpool: Reina – Johnson, Carragher, Agger, Insúa – Kuyt, Lucas, Mascherano, Fábio Aurélio (Dossina 89.) – Gerrard (Aquilani 91.) – Ngog (Benayoun 77.)
Gól: Ngog (4.)
Sárga lap: Szélesi (23.)
Nem sok hiányzott a pontszerzéshez
Utolsó hazai mérkőzését játszotta a DVSC csapata a Bajnokok Ligája csoportkörében: a Puskás-stadionban a Liverpool együttesét fogadtuk. A többszörös BL-győztes angol csapat négy pontot gyűjtött eddig, és a harmadik helyen állt, vagyis égetően szüksége volt a Debrecen elleni siker. A hajdúságiak azonban szerették volna felborítani a papírformát, és megakadályozni, hogy a Vörösök győztesen menjenek le a pályáról. Úgy tűnt, a terv dugába dől, ugyanis a Liverpool már a 4. percben vezetést szerzett. Mindkét csapatban volt egyébként egy-egy nagy hiányzó: a vendégeknél Torres, nálunk Leandro hagyta ki a mérkőzést sérülés miatt.
Az eddigi BL-találkozóinkhoz képes jelentősen lassabb volt az iram. Ritkán volt nálunk a labda, így a kapura sem voltunk veszélyesek. A vendégek kényelmesen futballoztak, ha azonban nagy ritkán megindultak, akkor veszélyesnek bizonyultak. Húsz perc után kezdtünk el játszani, kidolgoztuk az első helyzetünket, ami meghozta labdarúgóink önbizalmát. Bátrabban támadtunk, de ritkán sikerült kapura lőnünk. Ami az angolokat illeti, negyedóráig szinte csak a védekezéssel foglalkoztak, igaz, egy alkalommal Ngog távoli lövését Polekszicsnek bravúrral kellett védenie. Összességében az első félidő nem volt igazán látványos, mindkét csapat visszafogottan futballozott. Persze hozzá kell tenni, hogy az eső áztatta mély talajon nem lehetett könnyű a játék.
Rafa Benítez igencsak lehordhatta játékosait a szünetben, mert a Liverpool más felfogásban futballozott. Beszorították a csapatunkat, nehéz perceket éltünk át, de megúsztuk, és ismét húsz perc után már a Loki előtt is adódtak lehetőségek. Coulibaly beállása sokat lendített a Debrecen játékán, és már helyzetekig is eljutottunk. Megjött a szurkolók hangja is, hiszen nagy erőket mozgósítottunk az egyenlítésért, a Liverpool védekezésre kényszerült. Már a hosszabbításban jártunk, amikor Rudolf és Coulibaly is betalálhatott volna, de nem sikerült, újfent pont nélkül maradtunk, de ismét nem vallottunk szégyent!
Firenzében 2-1-nél álltam át kétcsatáros játékra, és 5-2 lett a vége, most viszont meg akartuk mutatni, hogy tudunk szervezetten védekezni, nem szerettünk volna most is 4-5 gólt kapni. Viszont nem vagyunk még azon a szinten, hogy a védekezés és a támadás is egyenlő szinten működjön.
Agger lefejelte Mijadinoszkit, N’Gog pedig megelőzte Mészárost, erre nagyon nehéz felkészülni. Tudni kell, hogy egy ilyen gyors gól nagyon lenyomja a társaságot. Mi lehet az oka ennek? Talán a játékosok nagyon idegesek, vagy még nem koncentrálnak eléggé. A Puskás Ferenc-stadionban mindhárom ellenfelünk berúgta az első helyzetét, így pedig nehéz ilyen klasszis csapatok ellen pontot szerezni. Nemzetközi szinten alacsonynak számít a csapatunk, ami a szögleteknél, pontrúgásoknál elég nagy hátrányt jelent. Úgy érzem, okoztunk meglepetéseket, de mindhárom csapat nagy falat volt számunkra, de büszkék vagyunk arra, hogy ilyen csapatok ellen léphettünk pályára.
Rafa Benitez: Csalódottnak kell lennünk, mert nem jutottunk tovább, de a tőlünk telhetőt megtettük, mivel nyertünk. Egy nehéz mérkőzésen, nehéz talajú pályán, sok helyzetet kialakítva tudtunk nyerni. Korábbi mérkőzéseinken elkövetett hibáinkért bűnhődtünk, a Lyon ellen kaptunk két késői gólt, ennek ittuk meg a levét. Ezeken a mérkőzéseken is megvolt az esélyünk a győzelemre, így azért lehetünk különösen csalódottak, mert saját hibánknak köszönhetjük, hogy nem jutottunk tovább. Az előző években jól szerepeltünk a Bajnokok Ligájában, így kötelező elvárás volt velünk szemben a továbbjutás, ami ilyen erős ellenfelekkel szemben egyáltalán nem olyan könnyű feladat. Nincs mit tennünk, pozitívan kell gondolkodnunk és előre kell tekintenünk a hétvégi Everton elleni bajnoki rangadóra. Öt egymást követő évben is továbbjutottunk csoportunkból, ami korántsem olyan könnyű, mint amennyire sokan gondolják, mert minden csapat a BL-be vágyik.
Bajnokok Ligája csoportkör, 6. forduló
Olympique Lyon – DVSC 4-0 (2-0)
Lyon, 37000 néző. Vezette: Meyer (Kadach, Glindemann – németek)
Lyon: Lloris - Révelliére, Cris, Boumsong, Cissokho - Makoun (Kallström 73.) – Govou (Pjanics 29.), Gonalons, Delgado, Bastos – Gomis (Lisandro 66.)
DVSC: Pantics – Bodnár (Bernáth 52.), Mészáros, Mijadinoszki, Laczkó - Czvitkovics, Szélesi, Ramos (Kiss Z. 57.), Varga J., Szakály (Feczesin 75.) - Coulibaly
Gól: Gomis (25.), Bastos (44.), Pjanics (59.), Cissokho (77.)
Sárga lap: Ramos (39.)
Idei utolsó Bajnokok Ligája fellépésére készült a DVSC-TEVA. A már biztos továbbjutó, és a csoport legerősebb ellenfelének tartott Lyon otthonában nem várt sétagalopp a mieinkre, főleg annak tudatában, hogy a budapesti fellépésen a franciák 4-0-ra győzték le a hajdúságiakat. Ráadásul három kulcsjátékos, Leandro, Rudolf és Polekszics sérülés miatt el sem utazott a csapattal. Nem kedvező előjelek, a Loki azonban felvette a harcot a hazaiakkal, akiknek a tét a csoportelsőség volt. Negyedóráig nem sok feljegyeznivaló történt, ám egyszer csak elsült védőnk, Mirszad Mijadinoszki lába, és a labda alig ment el a kapu felett, majd három perccel később Czvitkovics szabadrúgását védte remek reflexszel Lloris.
A 25. percben aztán megzörrent a háló, de sajnos nem a franciáké: egy középpályán eladott labdára csapott le Govou, aki kapura lőtt. Pantics védett, ám a kipattanó Gomishoz került, akinek már csak annyi dolga volt, hogy az elfekvő kapusunk mellett a begurítsa a labdát. Kár érte, mert a Loki az első félidőben egyáltalán nem játszott alárendelt szerepet, még annak ellenére is állíthatjuk ezt, hogy a szünet előtt növelte az előnyt a hazai gárda.
A folytatás sajnos már egyértelműen a Lyoné volt. Nagyobb fölényben játszottak, többet birtokolták a labdát, miközben a Loki szinte semmilyen veszélyt nem jelentett. Panticsnak sok dolga volt, ellenben Llorisnak csak egyszer, Kiss Zoltán lövésénél kellett védenie a második játékrészben. Mivel Pjanics és Cissokho is betalált, így megismétlődött a Puskás-stadionban született eredmény.
A DVSC-TEVA tehát hatodik mérkőzésén is vereséget szenvedett, de szégyent nem vallott a Bajnokok Ligájában. Egy csodálatos élménnyel lett gazdagabb, és ha jövőre is sikerülne kiharcolni a csoportkörbe jutást – ehhez persze előbb meg kell nyerni a bajnokságot -, akkor már nagyobb rutinnal vághatna neki a küzdelemsorozatnak.
Herczeg András: Úgy érzem, az első félidőben jól játszottunk, nem talált rajtunk fogást a Lyon, de két elkerülhető gólt kaptunk, és ez láthatóan megtörte a csapatot. Megtapasztalhattuk, hogy ezen a szinten az ilyen egyéni hibák megbosszulják magukat. Tudtuk, hogy ellenfelünk jobb csapat nálunk, nem véletlenül használta ki azonnal, ha rontottunk. Az első gólnál elpasszoltuk a labdát, a másodiknál pedig helyezkedési hibát vétettünk. A szünet után a francia együttes ránk erőltette az akaratát, és megérdemelten győzött, de érzésem szerint a játék alapján nem indokolt a négygólos vereségünk. Gratulálok a Lyonnak és sok sikert kívánok neki a jövőben. Ami minket illeti, nagyszerű érzés volt a Bajnokok Ligájában szerepelni, tapasztalatokat szerezni. Sajnáljuk, hogy nem sikerült pontot szerezni, de ellenfeleink jobb csapatok nálunk.Claude Puel: Jól játszott a csapatom, a gólkülönbség fontossága miatt sokat kellett dolgoznunk a mai mérkőzésen. A játékosaim mindent megtettek, ám a Fiorentina győzelme miatt sajnos nem sikerült kivívnunk a csoportelsőséget. A nyolcaddöntőben is reális esélyünk van a továbbjutásra, bárki is legyen az ellenfél, hiszen a csoportmeccsek során megmutattuk, hogy senkitől sem kell tartanunk.
Czvitkovics, nincs senki most a jobb oldalon, a balon viszont ott van Rudolf. Bodnár érkezik a hosszú saroknál. Rudolf, csinál egy tiszteletkört, Rudolf megint, jó lövéééés, HATALMAS GÓÓL, MEKKORA GÓÓL!!!!! Hát most már van Rudolfnak is gólja ebben az idényben. Rudolf térül-fordul, balra adjam, jobbra adjam jééééé hát itt a kapu. Óriási lövés! 2-0
Ez a kettő gyönyörű momentuma volt az útlevele Debrecennek, az óriások földjére. Hosszú volt az út az álmok földjére. Svédország, Észtország és Bulgária focipályáin kellett volna átgázolni, mire a Bajnokok Ligája kapujához érkeztünk volna. De most nem buktunk el és beléptünk azon a kapun. Mindenkinek csak maximum álmaiban jutott volna eszébe, hogy a Loki, egyszer Bajnokok Ligája főtáblán fog küzdeni. Ha a kis poros Oláh Gábor utcai stadionunkra ránézünk, az az utolsó gondolatunk, hogy mi egyszer BL-ben fogunk játszani. Ennek ellenére beléptünk azon a kapun ahol nem járt magyar csapat 14 éve már. Az egész ősz a Bajnokok Ligája meccseiről szólt. 6 db meccs a világ legjobb csapataival és abból hármat mi is élőben láthatunk. Mindig is a kívánságkosárban ott szerepelt egy Bajnokok Ligája meccs, na de hogy egyből három!!
A sorsolás keménynek tűnt. A francia Lyon, aki évek óta tovább jut a csoportjából és bármelyik nagycsapatot kiejti, a Fiorentina, aki tavaly Olaszország egyik legjobb csapata volt és mint kiderült, végül Ő nyerte meg ezt a csoportot és talán a leghíresebb, a Liverpool, amit talán be se kell mutatnom, elég ha csak annyit írok, hogy itt rúgja a bőrt Steven Gerrard vagy Fernando Torres. És mi volt a fegyvere az óriások ellen a Debrecennek? A magyarzászlóval, sörrel és Debrecen sállal felszerelkezett, könnyű gyalogsági hadtest, aki még az oroszoknak is neki ment volna, ha úgy adódott volna.
Gyermekkorunk óta hallgatjuk minden meccs előtt a Bajnokok Ligája himnuszát. Felsorakozik a két csapat, és 1 percre megállnak, amíg meghallgatják a himnuszt. Amikor az ember a saját fülével hallja ezt a dalt és a saját szemével látja, hogy felsorakoznak a csapatok egy kicsit ő is, azt érzi, hogy vendégségben jár az óriások földjén. Tudja ő, hogy a másik csapat 1 játékosa többet ér, mint egész Kelet-Magyarország de azért mindig az van a lelkében, hogy ma csoda történik és pontot szerzünk.
Jöttek a csapatok, jöttek a sztárok de sajnos a pontok nem jöttek. Azt az óriások földjén nem osztogatták, csak a vízumot kaptuk meg a belépésre. A Lyon igazolta hírnevét és nem ellazázva egy nyolcast gurított a mi lokomotívunknak, a Liverpool elleni pontszerzésünk 3 cm, kettő fűszál és egy hangyalábon múlott és a Fiorentina, akinek még ma is hihetetlen kimondani de egy laza ötöst gurítottunk, ám sajnos ezért sem járt pont. Járt viszont sok pénz, európai hírnév és sok-sok magyar ember kalaplengetése, a mi csapatunk számára.
Tudtuk, hogy ha belépünk ezen a kapun, bizony nem fogunk győztesen lejönni a csatatérről. Ennek ellenére még így is sok-sok örömöt okozott a Loki a számunkra. Gondoljunk csak a Fiorentina elleni vezetésre, a Liverpool elleni majdnem pontszerzésre vagy csak arra a közösség formáló erőre, amit nekünk nyújt a DVSC. És ne felejtsük el azt sem, hogy mi legalább már láttunk óriásokat és tudjuk, hogy létezésük nem mese.
VÉGE
A Loki pénzdíjai a BL-ben
A Debrecennek - egyelőre - nem sikerült a csoportkörbe jutásért járó 7,1 millió eurón, azaz 1,9 milliárd forinton felül további összeget szereznie a Bajnokok Ligájában a Európai Labdarúgó Szövetségtől (UEFA).
Az eddig bezsebelt summa 3,54 millió euróval több annál, mintha a Loki alulmaradt volna a Levszki Szófiával szemben az utolsó selejtezőkörben. Vereség esetén 2,56 millió járt volna a kvalifikációs menetelésért és további egymillió az Európa Liga-főtáblára jutásért.
A DVSC-TEVA további összegre tehet szert, amennyiben a hátralévő csoporttalálkozóján eredményesen szerepel, ugyanis egy győzelem 800.000, míg egy döntetlen 400.000 eurót ér. A Loki továbbjutása már matematikailag is kizárt, a nyolcaddöntőbe kerülés további 3 millió eurót hozott volna a konyhára.
A harmadik hely megszerzésére már szintén nincs lehetőség, ami azt jelentette volna, hogy a csapat átkerül az Európa Ligába - igaz, ez a helyezés a továbbjutásért járó 3 millióhoz képest csupán 200.000 euró bevételt jelentett volna.
A BL-eurók mellett a Debrecen jelentős összegekre tehetett szert a jegybevételből és a televíziós pénzekből is.
A Bajnokok Ligája-szereplésért járó prémiumok:
nemzeti bajnoki címért járó bónusz - 200.000 euró 1. selejtezőkör
- 130.000 2. selejtezőkör
- 130.000 3. selejtezőkör
- 130.000 4. selejtezőkör
- 2.100.000 csoportkör
- 7.100.000
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése
Megjegyzés: Megjegyzéseket csak a blog tagjai írhatnak a blogba.