Nyilasi Tibor (Ferencváros)

Nyilasi Tibor (Várpalota, 1955. január 18. – ) labdarúgó, támadó középpályás, edző. A Ferencváros és az Austria Wien játékosa volt. Kétszeres magyar és háromszoros osztrák bajnok. 1981-ben az év labdarúgója Magyarországon, magyar gólkirály és Ezüstcipő nyertes, 1984-ben osztrák gólkirály. 70 alkalommal szerepelt a válogatottban és 32 gólt szerzett. Két világbajnokságon vett részt (1978, 1982). 1981-ben Európa válogatott volt Csehszlovákia ellen. Edzőként a Ferencvárossal egyszeres magyar bajnok. Nyilasi Tibor Budán, a Vízivárosban nőtt fel. A II. kerületi Medve utcai általános iskolában kezdte tanulmányait. Ott és a környékbeli grundokon nagyon sok tornacipőt rúgott szét ahhoz, hogy a sportot szerető édesapja 1965-ben elvigye a margitszigeti Úttörő Stadionba, ahol Sepsi Attila edző tartott labdarúgó szakkört. Innentől heti két edzéssel megkezdte a rendszeres sportolást. 1966. február 23-án megkapta élete első játékosigazolását, majd 1967. április 14-én pályára lépett élete első tétmérkőzésén. Edzések, meccsek büvőletében telt el összesen öt esztendő. Az Úttörőstadion csapatában 68 mérkőzésen 124 gólt lőtt és fejelt. 14 évesen már 180 cm magas volt és 46-os cipőt viselt. 1970-ben Kertész János, a Ferencváros ifjúsági csapatának akkori edzője látogatott ki a pályára és Nyilasit a zöld-fehérekhez, hívta, aki Fradi-szurkolóként boldogan szerződött az Üllői útra. A család akkor már Kelenföldön lakott, nem messze onnan, ahol Sebes Gusztáv, az Aranycsapat híres szövetségi kapitánya élt. Ő is látta játszani a tehetséges Nyilasit, beszélt is vele, így tudta, hogy a szíve a Fradihoz húz. Neki is köze volt a ferencvárosi szerződésben. Tehetségére jellemző, hogy a Fradi ifiben korosztályt is ugrott és ötvenötös születése ellenére az ötvenhármas korosztálynál vették figyelembe. Ekkor ismerte meg Ebedli Zoltánt, Viczkó Tamást és Vad Istvánt. Edzője Rákosi Gyula lett. 1971 és 1974 között 65 mérközésen 54 gólt szerzett. Utolsó junior évében a csapattal, tizenegyév után megnyerték a bajnokságot. Ezekben az időkben egy-egy mérkőzésen már az első csapatban is szerepelt. Első bajnoki mérkőzése 1973. május 19-én a Népstadionban volt a Komló ellen (1-0). Csereként állt be Engelbercht helyére az 53. percben. A magyar ifjúsági válogattotban 15 alkalommal szerepelt és 7 gólt szerzett. Budapest válogatott 16, serdülő válogatott 3 alkalommal volt. Két bajnoki cím, valamint három Magyar Kupa-győzelem megszerzése után 30 találattal 1981-ben ő lett a bajnokság gólkirálya, s ő kapta ebben az esztendőben az Európai Ezüstcipőt is. Szerepelt az 1975-ben Kupagyőztesek Európa Kupája döntőt játszó FTC-ben. Összesen 243 magyar bajnoki mérkőzésen 130 gólt lőtt. Szerepelt az 1978-as és az 1982-es világbajnokságon is, ahol öt mérkőzésen két gólt szerzett. A nemzetközi sikereknek köszönhetően 1983-ban szerződést ajánlott neki az Austria Wien együttese. Itt zsinórban három bajnoki címet szerzett és ez első idényben 1984-ben 26 találattal ő lett a bajnokság gólkirálya. Szerepelt az Európa-válogatottban is (1981). A Ferencváros legendás játékosa edzőként is jeleskedett. Két időszakban irányította a zöld-fehéreket, 1990 és 1994 között egy bajnoki címet, három kupagyőzelmet és egy Szuperkupa győzelmet ért el vezetőedzőként. A második periódusában (1997-1998) kevesebb sikert szerzett, akkor az együttes ezüstérmet szerzett a bajnokságban. Összesen 253 (170+73) mérkőzésen ült a kispadon, ebből 171 bajnoki volt. 2002 és 2007 között a Magyar Labdarúgó-szövetség utánpótlásért felelős szakfelügyelője volt. Nyilasi hatalmas tapasztalatával és szaktudásával jelenleg a sporttelevízió kedvelt szakkommentátora. Sikerei, díjai Játékosként Ferencvárosi TC Magyar bajnokság bajnok (2 alkalommal): 1975–76, 1980–81 2. (5 alkalommal): 1972-1973, 1973-1974, 1978-1979, 1981-1982, 1982-1983 3. (2 alkalommal): 1974-1975, 1976-1977 gólkirály: 1980-1981 (30 gól) európai ezüstcipős: 1980-1981 Magyar Népköztársasági Kupa (MNK) győztes (3 alkalommal): 1974, 1976, 1978 döntős (2 alkalommal): 1977, 1979 Kupagyőztesek Európa-kupája (KEK) döntős: 1974-1975 Austria Wien Osztrák bajnokság bajnok (3 alkalommal): 1983-1984, 1984-1985, 1985-1986 2. (2 alkalommal): 1986-1987, 1987-1988 gólkirály: 1983-1984 (26 gól) Osztrák kupa: győztes (1 alkalommal): 1986 döntős (2 alkalommal): 1984, 1985 Bajnokcsapatok Európa-kupája (BEK) negyeddöntős: 1984-1985 UEFA-kupa negyeddöntős: 1983-1984 Egyéni Európa válogatott (1981) Az év labdarúgója: 1980-1981 Toldi-vándordíj: 1981, 1982, 1983 Az FTC örökös bajnoka: 1984 Pro Urbe díj - Bécs: 1984 A Magyar Köztársasági Érdemrend tisztikeresztje: 1994 Edzőként Ferencvárosi TC Magyar bajnokság bajnok: 1991-1992 2.: 1990-1991, 1997-1998, 1998-1999 (idény közben távozott) 3.: 1992-1993 Magyar Kupa győztes: 1991, 1993, 1994 Magyar Szuper Kupa győztes: 1993

1. korszak: A Margitszigeti Úttörő Stadion

1965-ben Édesapja elvigye a margitszigeti Úttörő Stadionba, ahol Sepsi Attila edző tartott labdarúgó szakkört. Innentől kezdve egy páratlan pályafutás kezdődik meg. 1966. február 23-án megkapta élete első játékosigazolását, majd 1967. április 14-én pályára lépett élete első tétmérkőzésén. Az Úttörőstadion csapatában 68 mérkőzésen 124 gólt lőtt és fejelt. 14 évesen már 180 cm magas volt és 46-os cipőt viselt. Sokan felfigyelték a kis “Nyíl” tehetségére. Többek között az Aranycsapat, egykori szövetségi kapitánya Sebes Gusztáv és Kertész János, a Ferencváros ifjúsági csapatának edzője.

Sebes annyit mondott Nyilasiról, hogy “Játéktudása, futball-érettsége, kombinatív készsége, társainak helyzetbe hozása, cselező és gólszerző tudását nézve bármikor, bármelyik csatár- vagy fedezetposzton helye lett volna az én híres, sokak által aranycsapatnak nevezett, aranyos, csibész tizenegyemben…”

1970-ben Kertész Jánosnak könnyű dolga volt, hiszen első szóra sikerült a Fradiba csábítania a kis Nyilasit. Külön érdekesség, hogy 1971 és 1974 között 65 mérkőzésen 54 gólt szerzett. Utolsó junior évében a csapattal, tizenegy év után megnyerték a bajnokságot.

2. korszak: Fradi szerelem
Három éven át az utánpótlásban focizott, és 1973-ban 18 évesen bemutatkozott a Fradi felnőtt csapatában. Első bajnoki mérkőzése 1973. május 19-én a Népstadionban volt a Komló ellen (1-0). Csereként állt be Engelbercht helyére az 53. percben. Ezután jött egy páratlan-karrier. Rögtön 1975-ben Dalnoki Jenő vezetésével a “csikóscsapat” bejutott a KEK-döntőbe, ahol a szovjet (ma már ukrán) Dinamo Kijev ellen sima vereséget szenvedtek, majd ezután az 1975/76-os bajnokságot megnyerték. Mostantól már nem kis Nyíl, hanem Nyíl lett.

Nyilasi Tibor életében voltak hullámvölgyek, íme az első: Pályafutásának egyik legnehezebb időszaka 1976 őszén kezdődött, amikor egy ütközés során életveszélyes koponyasérülést szenvedett. Egy hónap idegsebészet, majd újabb két hónap rehabilitáció után kapott csak zöld jelzést és szerencsére újra játszhatott.

Az 1980/81-as szezont ismét megnyerte a Ferencváros. Olyan játékosokkal volt együtt a keretben, mint Kakas László, Zsiborás Gábor, Mucha József, Ebedli Zoltán, Takács László, és a szakvezető Novák Dezső. 1981-ben ő lett a bajnokság gólkirálya, s ő kapta ebben az esztendőben az Európai Ezüstcipőt is. A remek teljesítményének köszönhetően különböző ajánlatok érkezhettek, de az akkori vezetés (a központi bizottság – a kommunista párt legfőbb irányító testülete volt) nem engedte el, de az 1982-es spanyolországi VB után zöld utat kapott.

3. korszak: Bécsi sógor – Austria Wien
1983 nyarán a bécsi lilák, az Austria Wien leigazolta Nyilasi Tibort. Öt éven át szerepelt Bécsben, ebből három bajnoki címet és kétszer lett ezüstérmes. Az osztrák kupát egy alkalommal hódította el a csapatával. Az 1983/84-es szezonban 26 góllal gólkirály lett. A liláknál 120 alkalommal szerepelt, és 81 gólt rúgott, parádés teljesítmény.

4. korszak: A hazatérés:
A rendszerváltás küszöbén Nyilasi Tibor visszatért Magyarországra. Az egyik tévés felvételen Knézy Jenőnek elmondta, hogy egy kis pihenést iktatott be, és várja a lehetőséget milyen módon térjen vissza a honi fociba. 1990 nyarán a zöld-fehérek legnagyobb álma valósult meg, vezetőedzőként tér vissza a Fradiba.

5. korszak: Fradi-sikerek (1990-1994)
Nem is akármilyen módon debütált a Fradi kispadján Nyilasi Tibor a magyar bajnokságban. Az első fordulóban rögtön az ősi rangadóval kezdődött az Újpest-Fradival. A mérkőzés érdekessége, hogy az előző szezont a lila-fehérek nyerték meg. Ezen a mérkőzésen a kezdőcsapatban debütált egy 18 éves kazincbarcikai Lipcsei Péter és Szenes Sándor is a zöld-fehéreknél.
Az első szezon végén Diósgyőrben megnyerték a Magyar Kupát a Csank János vezette Vác ellen. A következő esztendőben több mint 11 év után újra bajnok lett a Ferencváros. A sorozat folytatódik, hiszen az 1992/93-as, és az 1993/94-es szezonban is megnyerték a Magyar Kupát. 1993-ban Magyar Szuperkupa győztes lett a csapattal. Ezután eljött a Fraditól, és közel négy év után újra visszatért a Fradi kispadjához.

6. korszak: A Fradi-nehézségek (2.korszak)
1997 nyarán nagy nehezen, de hallgatott a szívére, és visszatért a Fradiba. A második korszakában már nem voltak felhőtlen a pillanatok, hiszen eléggé hullámzóan játszott a csapat. Végül 1998. november 28.-án ült  utoljára a kispadon, és azóta, hiába csábítják őt vissza, vagy legyen a magyar labdarúgó válogatott szövetségi kapitánya nem fogadta el a felkéréseket.

7. korszak: Az MLSZ (utánpótlás szakmai igazgató)

Bozóky Imre ideje alatt Nyilasi Tibor vezette az MLSZ-n belül az utánpótlást, mint szakmai igazgató. Ebben az időszakban indult be a Bozsik-program, amelynek gyümölcse ma is érezhető. Egy pár név, akik ebben a programban bekerültek:  Koman Vladimir, Németh Krisztián, Debreczeni András, Dudás Ádám. Azóta ismert Nyilasi Tibor már nem dolgozik az MLSZ-nél és a Bozsik-programot is megszüntették.

8. korszak: Nyíl a szakkomentátor

Manapság Nyilasi Tibor a SportTV szakkommentátoraként dolgozik. Bármilyen változás van a Fradinál, akkor rendre elsőként az ő nevét dobják be. A ferencvárosi publikum egy istenként várná őt vissza a Fradiba, hiszen, akkor úgy éreznék visszatért a Fradizmus a zöld-fehéreknél.

Nyilasi Tibor névjegye:

Játékosként:
Ferencvárosi TC
- Magyar bajnokság
bajnok (2 alkalommal): 1975–76, 1980–81
2. (5 alkalommal): 1972-1973, 1973-1974, 1978-1979, 1981-1982, 1982-1983
3. (2 alkalommal): 1974-1975, 1976-1977
gólkirály: 1980-1981 (30 gól)
európai ezüstcipős: 1980-1981
- Magyar Népköztársasági Kupa (MNK)
győztes (3 alkalommal): 1974, 1976, 1978
döntős (2 alkalommal): 1977, 1979
- Kupagyőztesek Európa-kupája (KEK)
döntős: 1974-1975

Austria Wien
Osztrák bajnokság
- bajnok (3 alkalommal): 1983-1984, 1984-1985, 1985-1986
2. (2 alkalommal): 1986-1987, 1987-1988
gólkirály: 1983-1984 (26 gól)
- Osztrák kupa:
győztes (1 alkalommal): 1986
döntős (2 alkalommal): 1984, 1985
- Bajnokcsapatok Európa-kupája (BEK)
negyeddöntős: 1984-1985
- UEFA-kupa
negyeddöntős: 1983-1984

Egyéni:
- Európa válogatott (1981)
- Az év labdarúgója: 1980-1981
- Toldi-vándordíj: 1981, 1982, 1983
- Az FTC örökös bajnoka: 1984
- Pro Urbe díj – Bécs: 1984
- A Magyar Köztársasági Érdemrend tisztikeresztje: 1994

Edzőként:
Ferencvárosi TC
- Magyar bajnokság
bajnok: 1991-1992
2.: 1990-1991, 1997-1998, 1998-1999 (idény közben távozott)
3.: 1992-1993
Magyar Kupa
győztes: 1991, 1993, 1994
Magyar Szuper Kupa
győztes: 1993

 Magyar,Ebedli,Nyilasi,Martos