2010. október 20., szerda

Labdarúgó Világbajnokságok : 1978 ARGENTINA

Argentína 1978 június 1-25.

 1. Olaszország 6-2 
 2. Argentína  3 2 1 4-3 
 3. Franciaország 3 5-5 
 4. Magyarország  3 3-8  0 
1. csoport :
Olaszország–Franciaország 2-1
Argentína–Magyarország 2-1
Olaszország–Magyarország 3-1
Argentína–Franciaország 2-1
Franciaország–Magyarország 3-1
Olaszország–Argentína 1-0



 1. Lengyelország  4-1 
 2. Német SZK  3 1 0  6-0 
 3. Tunézia 3  3-2 
 4. Mexikó 3 2-12  0 
 2. csoport
Német SZK–Lengyelország 0-0
Tunézia–Mexikó 3-1
Német SZK–Mexikó 6-0
Lengyelország–Tunézia 1-0
Lengyelország–Mexikó 3-1
Német SZK–Tunézia 0-0


 1. Ausztria 3-2 
 2. Brazília  3 1 0 2-1 
 3. Spanyolország 3 2-2 
 4. Svédország  3 1-3  1 
3. csoport : 
Svédország–Brazília 1-1
Ausztria–Spanyolország 2-1
Ausztria–Svédország 1-0
Brazília–Spanyolország 0-0
Brazília–Ausztria 1-0
Spanyolország–Svédország 1-0



 1. Peru 7-2 
 2. Hollandia 3 1 1 5-3 
 3. Skócia 3 5-6 
 4. Irán 3 2-8  1 
4. csoport :
Peru–Skócia 3-1
Hollandia–Irán 3-0
Hollandia–Peru 0-0
Skócia–Irán 1-1
Skócia–Hollandia 3-2
Peru–Irán 4-1



 1. Hollandia 9-4 
 2. Olaszország  3 1 1 2-2 
 3. Német SZK 3 4-5 
 4. Ausztria  3 4-8 
Középdöntő,A csoport               
Német SZK–Olaszország 0-0
Hollandia–Ausztria 5-1
Hollandia–Német SZK 2-2
Olaszország–Ausztria 1-0
Hollandia–Olaszország 2-1
Ausztria–Német SZK 3-2



 1. Argentína  8-0 
 2. Brazília  3 2 0  6-1 
 3. Lengyelország 3  2-5 
 4. Peru 3 0-10  0 
Középdöntő, B csoport 
Argentína–Lengyelország 2-0
Brazília–Peru 3-0
Lengyelország–Peru 1-0
Argentína–Brazília 0-0
Brazília–Lengyelország 3-1
Argentína–Peru 6-0


Bronzmérkőzés : Brazília–Olaszország 2-1


Döntő
Argentína–Hollandia 3-1
(hosszabbítás után)
Argentína: Fillol – Olquin, Galvan, Passarella, Tarantini – Ardiles (Larossa, 67.), Gallego, Kempes – Bertoni, Luque, Ortiz (Houseman, 75.)
Hollandia: Jongbloed – Jansen (Suurbrier, 73.), Krol, Brandts, Poortvliet – R. van de Kerkhof, W. van de Kerkhof, Neeskens, Haan – Rep (Nanninga, 60.), Rensenbrink
Gól: Kempes (39., 105.), Bertoni (115.), illetve Nanninga (82.)




Harmadik nekifutásra – miután már 1938-ban és 1970-ben is sikertelenül próbálkozott – elnyerte a világbajnokság rendezési jogát Argentína, és ezzel együtt a hatalmas esélyt a közel 60 éve várt végső győzelemre.
Két évvel a torna előtt egy katonai junta került puccsal az ország élére, a Jorge Videla és Leopoldo Galtieri tábornokok nevével fémjelzett vezetés pedig a vb idején is mindent megtett a válogatott sikerének elősegítésére.
A selejtezőkre először jelentkezett száznál több ország (107), ténylegesen azonban csak 95 lépett pályára. Tizenkét éves szünet után jutott ki újra a francia, a spanyol és a magyar válogatott, valamint a Marokkót a vb-k történelmének első 11-es párbajával kiejtő Tunézia. Utóbbi a tornán is történelmet is: Mexikó legyőzésével az első afrikai csapat lett, amely világbajnokságon meccset nyert. A torna rendszere azonos volt a négy évvel korábban bevezetettel, Argentína pedig már a sorsolásnál elkönyvelhette első sikerét: sikerült elérni hogy minden fordulóban csak a csoport másik mérkőzése után lépjen pályára válogatottja. Szintén a hazaiak esélyeit növelte, hogy olyan európai klasszisok mondták le – főként politikai okokból – a szereplést, mint a német Paul Breitner és a holland Johann Cruyff. Ugyanakkor Luis Cesar Menotti, Argentína szövetségi kapitánya nem jelölte a vb-keretbe az akkor 17 éves, de a válogatottban már egy éve bemutatkozó Diego Maradonát.
A csoportkör meglepetéseit Ausztria és Peru szereplése okozta, előbbi a brazilok, utóbbi a hollandok előtt nyerte meg csoportját. Az osztrákok a középdöntőben az NSZK éremesélyeit is szertefoszlatták, a feljavuló hollandok viszont simán nyerték csoportjukat. A másik ágon nem bírt egymással az argentin és a brazil csapat, így a gólarány rangsorolt, a házigazda pedig kihasználta, hogy riválisa után játszik. Peru ellen négy góllal kellett nyernie Menotti csapatának, végül hat lett a különbség, cserébe a katonai junta több száz vagon búzával fizetett a segítőkész szomszédnak. A brazilok hiába voltak a torna egyetlen veretlen csapata, meg kellett elégedniük a bronzéremmel.
A fináléban a házigazdák piszkos trükkök tucatját vetették be a hollandok ellen (a meccs is negyed órás késéssel kezdődött), Gonella olasz játékvezető támogatásával, ám a rendes játékidő utolsó percében csak a kapufa mentette meg őket a vereségtől. A hollandok csak a hosszabbításban adták meg magukat, a díjátadáson részt sem vettek, Argentína pedig az ötödik ország lett, amely hazai pályán nyert világbajnokságot. Ráadásnak pedig a torna fair-play díját is megkapta a szervezőktől...






Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése

Megjegyzés: Megjegyzéseket csak a blog tagjai írhatnak a blogba.