A dallamos nevű Cuauhtémoc Blanco Bravo Mexico City egyik korántsem költői külvárosában, Tepitóban nevelkedett és az América együttesében vált profi labdarúgóvá, 18 esztendős korára. Eléggé döcögősen indult pályafutása, 24 éves koráig nem tűnt különösebben nagy tehetségnek, kölcsön is adták a Necaxához, ahol viszont 28 bajnokin 13 gólt szerzett, és ráadásképpen kiosztott két asszisztot. Miután a válogatottba is bekerült, 2000-ben a Real Valladoid vette őt kölcsönbe, és Blanco a Real Madrid ellen idegenben meg is lőtte élete hispániai gólját – bár különösebben nem szerepelt jól és kiegyensúlyozottan. Haza is tért az Américához, ahol valósággal kivirult és kiváló formában futballozott, bajnokként több egyéni címet is szerzett.
„Bár testfelépítése nem éppen ideális, de ördöngös szélső, kiváló cseleivel gyakran bogozza ki a legstabilabb védelmet is, a kapu előtt sem jön zavarba" – írtuk róla egy ódon vb-adatbankban. Kontinensén kívüli hírnevet igazából ugyanis válogatottja színeiben szerzett magának: három világbajnokságon vett részt, az 1999-es Konföderációs Kupán aranycipős és ezüstlabdás lett. Ebben a sorozatban senki sem lőtt annyi gólt, mint ő! A nemzeti csapatban 121 fellépésén 39-szer volt eredményes, nála többet csak Jared Borgetti jegyez ugyanitt. Sokáig úgy tűnt, a 2006-os vb-n is kerettag lesz, ám az utolsó pillanatokban a szövetségi kapitány, Ricardo Lavolpe kirakta őt az utazók közül.
Blanco mérgében nem sokkal később eligazolt az MLS-be, a Chicago Fire együtteséhez, ahol jelölték az „év újonca" címre, majd második idényében bekerült a szezon válogatottjába. A válogatottba is visszatért a 2007-es Arany-kupára és a Copa Américára, s egyáltalán nem vallott szégyent az öreg, hiszen a két tornán három gólt szerezett. 2008. szeptember 10-én a Kanadától elszenvedett vereség után hivatalosan is visszavonult a nemzeti csapattól, de 2010-ben reaktiválta őt harmadik világbajnokságára Javier Aguirre, és a veterán ék egy góllal hálálta meg mindezt.
A Cuauhtémoc nevet egy ősi azték uralkodótól kölcsönözte, de az általa kitalált cselnek, a Cuauhtéminának (amikor két lábfeje közé szorítva a labdát ugorja át az elé becsúszó védő lábát) már ő a keresztapja.
Az MLS-ben igazi közönségkedvenc volt „Mr. White", hatezer néző fogadta őt új állomáshelyén, igaz, meg is fizették szolgáltatásait: 2.7 millió dollárt kapott évente; ennél többet csak David Beckham érdemelt ki a ligában. Azért azonban szégyellheti magát, mert két évre eltiltották az egyik ottani kupasorozattól, miután csúnyán bántalmazta a DC United játékosát, Clyde Simmst. 2008 végén kölcsönbe hazatért a Santos Lagunához, de csak négy bajnokin lépett pályára az Aperturában, az ottani pontvadászat nyitó szakaszában; majd visszatért az USA-ba, ahol újra gólokkal szolgálja a Fire-t.
2010-ben hazatért Mexikóba, hogy a Veracruzt szolgálja, majd a másodosztályú Irapuato érintésével az osztálytárs Dorados de Sinaloához írt alá.
Innen fog tervei szerint visszavonulni, és edzősködésre adja majd fejét – hacsak be nem szippantja Hollywood. Blanco ugyanis még legszebb aktív korában teleregények írásába kezdett (lásd: Angela), nem is sikertelenül, 2010 óta pedig rendszeren szerepel is szappanoperákban. A szerző is így figyelt fel rá egy TV-szörfölést során, mint kiderült, a Marichuy – A szerelem diadala című zseniális sorozatban alakítja hősünk Juanjo Martínezt. Epizódonként 19 ezer dollárért...
És hogy még jobban irigyeljük: néha a 2010-es vébé egyik „hőse" és felfedezettje, Larissa Riquelme nyújt árnyékot az író-színész megfáradt testrészeire a forgatási szünetekben... Megdöbbentő eset, de szerepe szerint meghalt, ám aztán csak visszakerült a sorozatba!
„Egy történet akkor jó, ha életszerű, az, hogy az embereknek tetszik-e, az pedig csak azon múlik, hogyan meséljük el" – szól írói ars poeticája.
| CONCACAF Bajnokok-kupája-győztes (2006), mexikói Szuperkupa-győztes (2005), mexikói bajnok (Clausura, 2005), Konföderációs Kupa-győztes, a torna gólkirálya és ezüstlabdása (1999), a mexikói másodosztály bajnoka (Clausura, 2011), Arany-kupa-győztes (1996, 1998), a Konföderációs Kupa összesített góllövő-listájának éllovasa, mexikói gólkirály (Invierno, 1998), a mexikói bajnokság legjobb játékosa (1998, 2005, 2006, 2007), az év góljának szerzője az MLS-ben (2007), az év csapatának tagja az MLS-ben (2008), az All-Star mérkőzés legjobbja az MLS-ben (2008), az év futballistája Mexikóban (1998, 2002), az év sportolója Tecate államban (2008), Nemzeti Sport-díjas (2009) |
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése
Megjegyzés: Megjegyzéseket csak a blog tagjai írhatnak a blogba.