Albert 7x, Bene 6x, Puskás és Nyilasi 5x, Törőcsik 2x
Hány magyar futballista szerepelt a France Football Aranylabda-listáin? Mikor védte be magát a legjobbak közé a Tatabányai Bányász kapusa, s mikor előzte meg Törőcsik András az Aranylabda-szavazáson Robsont és Ceulemans-t? Utánanjártunk.
1956
Először 1956-ban került kiosztásra az Aranylabda: az angol Sir Stanley Matthews kapta. Az első tízbe ekkor három magyar került, az Aranycsapat három oszlopos tagja.
4. hely: Puskás Ferenc, Honvéd
6. hely: Bozsik József, Honvéd
8. hely: Kocsis Sándor, Honvéd
1957
Egy évre rá Puskás eltiltás miatt nem futballozott, de a France Football listáján nélküle is négy magyar neve bukkant fel - köztük Grosics Gyula neve is, a tatabányai kapus négy voksot kapott. Az Aranylabda-szavazást a Real Madrid spanyol-argentin zsenije, Alfrédo di Stéfano nyerte.
5. hely: Kubala László, Barcelona
9. hely: Bozsik József, Honvéd
12. hely: Grosics Gyula, Tatabánya
20. hely: Kocsis Sándor, Young Fellows Zürich
1959
1958-ban egyetlen magyar sem került a listára, 1959-ben viszont hat magyar futballista is ott volt a legjobbak között. Közülük a legtöbb szavazatot a Honvéd csatára, Tichy kapta, aki közel félszáz gólt lőtt a válogatottban. Először szerepelt a listán Albert Flórián, először és utoljára Bundzsák Dezső, a Vasas karmestere. Az első Di Stéfanót azonban nem tudták megszorongatni: a "magyar hatosból" senki sem fért be az első ötbe.
6. hely: Tichy Lajos, Honvéd
7. hely: Puskás Ferenc, Real Madrid
13. hely: Grosics Gyula, Tatabánya és Bundzsák Dezső, Vasas
20. hely: Albert Flórián, Ferencváros
1960
Majdnem. Puskás Ferenc spanyol bajnok és BEK-győztes lett a Reallal, s az Aranylabda-szavazáson végül 17 pont választotta el az első helytől, melyet a spanyol Luis Suarez (Barcelona) szerzett meg. A magyarok közül Puskáson kívül az újpesti Göröcs János és az MTK higanymozgású jobbszélsője, Sándor "Csikar" Károly fért be a legjobbak közé - utóbbi a napokban ünnepelte 80. születésnapját.
2. hely: Puskás Ferenc, Real Madrid
19. hely: Sándor Károly, MTK és Göröcs János, Újpest
1961
Az Aranylabdát a Juventus honosított argentinja, Omar Sivori kapta. Puskás - immár spanyol állampolgárként - ismét ott volt az első ötben. "Visszavédte magát" a listára a tatabányai "Fekete párduc", azaz Grosics Gyula is - aki Bobby Charltonnal, Hanappival és Masopusttal holtversenyben a 10. helyen végzett.
5. hely: Puskás Ferenc, Real Madrid
10. hely: Grosics Gyula, Tatabánya
28. hely: Tichy Lajos, Honvéd
1962
Masopust megelőzte Eusébiót, s a megszerezte a csehszlovák futball első és egyetlen Aranylabdáját. A magyarok közül négy futballista kapott voksot, így "Pixi", az újpesti jobbfedezet is, polgári nevén Solymosi Ernő. Harmadszor - és utoljára - bukkant fel Tichy neve.
10. hely: Göröcs János, Újpest
19. hely: Albert Flórián, Ferencváros és Solymosi Ernő, Újpest
25. hely: Tichy Lajos, Honvéd
1963
Az 1962-es világbajnokságon négy góljával a torna társgólkirálya lett, 1963-ban pedig magyar bajnoki címet nyert a Ferencvárossal, de az Aranylabda-szavazáson mindez csak a 12. helyhez volt elég Albert számára. Az első a Dinamo Moszkva kapusa, Lev Jasin lett.
12. hely: Albert Flórián, Ferencváros
17. hely: Sándor Károly, MTK
1964
A ferencvárosi Albert Flórián összesen hétszer került fel a listára, ezzel ő a magyar csúcstartó. Utána nem Puskás (aki ötször kapott voksot), hanem a legendás újpesti gólzsák, Bene Ferenc következik, aki összesen hatszor szerepelt az Aranylabda-jelöltek között.
11. hely: Bene Ferenc, Újpest
16. hely: Albert Flórián, Ferencváros
1965
Túl volt már a négy spanyol gólkirályi címen, a londoni 6-3 óta pedig tizenkét hosszú esztendő telt el, Puskást azonban korai volt leírni: 38 évesen az Aranylabda-lista 13. helyén végzett, megelőzve Jasint, Beckenbauert és a kassai születésű Andrej Kvašňákot (Sparta).
6. hely: Albert Flórián, Ferencváros
13. hely: Puskás Ferenc, Real Madrid
17. hely: Bene Ferenc, Újpest
1966
Anglia megnyerte a világbajnokságot, a Real Madrid lett a BEK-győztes (immár Puskás nélkül), megszületett Eric Cantona - mi történt még? Az Aranylabdát a Manchester United és az angol válogatott irányítója, Bobby Chartlon kapta, de az 5., 6. és 7. helyen magyarok végeztek. Először szerepelt a listán Farkas János, a Vasas robbanékony támadója, aki 1966-ban magyar gólkirály lett, a világbajnokságon pedig emlékezetes bombagólt lőtt a brazilok elleni, 3-1-re megnyert liverpooli mérkőzésen.
5. hely: Albert Flórián, Ferencváros
6. hely: Bene Ferenc, Újpest
7. hely: Farkas János, Vasas
1967
Európa legjobbja a France Football szavazásán egy magyar játékos, a Ferencváros csatára, Albert Flórián lett! "Szellemes, könnyed, bravúros cselező, elegáns labdavezetéssel, kiismerhetetlen cselekkel" - szóltak a méltatások. 28 ponttal előzte meg Bobby Charltont. Az élmezőnyben ott volt még Beckenbauer, Eusébio, Gerd Müller és Geroge Best is. A magyar futball egyetlen Aranylabdája 41 évvel ezelőtti.
1. hely: Albert Flórián, Ferencváros
10. hely: Farkas János, Vasas
1968
Új fiú a pályán - Dunai II, azaz Dunai Antal, az Újpest csatára, aki háromszor lett magyar gólkirály. Az 1967/68-as szezonban 36 gólt lőtt, ami az európai Ezüstcipőt jelentette számára. Alberttel holtversenyben a 17. helyen végzett a Fradi hátvédje, Szűcs Lajos.
12. hely: Dunai Antal, Újpest
17. hely: Albert Flórián, Ferencváros és Szűcs Lajos, Ferencváros
24. hely: Bene Ferenc
1969
Az Aranylabda 1956-os első kiírása óta eltelt 14 év alatt 13-szor szerepelt magyar játékos a szavazatot kapott futballisták listáján. Az 1969-es esztendővel véget ért a sorozat, csak Bene Ferenc maradt hírmondónak a lista alsó felében, a következő évben pedig már ő is hiányzott. S hiányzott Dunai Antal is, pedig 31 góljával európai bronzcipős lett.
18. hely: Bene Ferenc, Újpest
1971
Tizenhét éven át volt a Dózsa játékosa, ötször lett magyar gólkirály, 418 magyar bajnokin összesen 303 gólt lőtt, nyolcszor lett magyar bajnok... Bene Ferenc neve 1971-ben került fel utoljára a France Football listájára. A győztes a holland Johan Cruijff lett.
10. hely: Bene Ferenc, Újpest
1972
Ismét csak egyetlen magyar játékos szerepelt a jelöltek között, a müncheni olimpián ezüstérmet szerző magyar válogatott tagja, az Újpesttel BEK-negyeddöntőt játszó Dunai II.
15. hely: Dunai Antal, Újpest
1976
Magyar szempontból négy év szünet következett, majd 1976-ban Nyilasi Tibor, a Ferencvárossal bajnoki címet nyerő fiatal (21 éves) csatár került fel a listára, s a 14. helyet érdemelte ki. A győztes a holland Johan Cruijff lett.
14. hely: Nyilasi Tibor, Ferencváros
1977
Két magyart is beválasztottak Európa legjobbjai közé, de hiányoltuk Várady Bélát, a Vasas balszélsőjét, aki az 1976/77-es szezonban 36 góllal lett magyar gólkirály, s ezzel övé lett az európai ezüstcipő. Nyilasi a 7. lett, a holland Rensenbrinkkel holtvesrsenyben. Egy év múlva már "Nyíl" és "Törő" is hiányzott a listáról, az 1978-as világbajnokságon mindketten piros lapot kaptak az Argentína elleni mérkőzés hajrájában - az volt az egyetlen világbajnokság, amelyről pont nélkül tért haza a magyar válogatott.
7. hely: Nyilasi Tibor, Ferencváros
26. hely: Törőcsik András, Újpest
1981
Nyilasi Tibor (FTC) ezüstcipős lett abban az évben, folytatva a hagyományt: 1979-ben az újpesti Fekete (31 gól), 1980-ban pedig a szintén újpesti Fazekas (36 gól) bizonyult Európa második legjobb mesterlövészének. Az Aranylabda-szavazáson Törőcsik András megelőzte a német Hrubescht, az angol Robsont, a belga Ceulemanst, az ír Stapletont és a spanyol Arconadát is. Az első helyen Karl-Heinz Rummenigge végzett.
11. hely: Törőcsik András, Újpest
28. hely: Nyilasi Tibor, Ferencváros
1983
A hatvanas évekhez viszonyítva a nyolcvanas években már kuriózumnak számított, ha magyar játékos került a France Football listájára. 1983-ban, Platini első aranylabdás évében a magyarok közül Nyilasi Tibor került a legjobbak közé, aki ekkor már a bécsi Austria játékosa volt.
33. hely: Nyilasi Tibor, Austria Wien
1985
A Mezey-féle válogatott egyik kulcsfigurája volt Détári Lajos - Európából éppen a magyarok kvalifikálták magukat elsőként az 1986-os mexikói világbajnokságra. Détári mellett a világ számon tartotta Nyilasit is, aki zsinórban háromszor lett osztrák bajnok az Austriával, 1984-ben pedig az osztrák élvonal gólkirálya lett. Mindketten 2-2 szavazatot kaptak, ami holtversenyben a 21. helyre volt elég.
21. hely: Détári Lajos, Honvéd
21. hely: Nyilasi Tibor, Austria Wien
1985 óta 23 év telt el, de a továbbiakban egyetlen magyar futballista sem szerepelt a France Football Aranylabda-listáján.
Először 1956-ban került kiosztásra az Aranylabda: az angol Sir Stanley Matthews kapta. Az első tízbe ekkor három magyar került, az Aranycsapat három oszlopos tagja.
4. hely: Puskás Ferenc, Honvéd
6. hely: Bozsik József, Honvéd
8. hely: Kocsis Sándor, Honvéd
1957
Egy évre rá Puskás eltiltás miatt nem futballozott, de a France Football listáján nélküle is négy magyar neve bukkant fel - köztük Grosics Gyula neve is, a tatabányai kapus négy voksot kapott. Az Aranylabda-szavazást a Real Madrid spanyol-argentin zsenije, Alfrédo di Stéfano nyerte.
5. hely: Kubala László, Barcelona
9. hely: Bozsik József, Honvéd
12. hely: Grosics Gyula, Tatabánya
20. hely: Kocsis Sándor, Young Fellows Zürich
1959
1958-ban egyetlen magyar sem került a listára, 1959-ben viszont hat magyar futballista is ott volt a legjobbak között. Közülük a legtöbb szavazatot a Honvéd csatára, Tichy kapta, aki közel félszáz gólt lőtt a válogatottban. Először szerepelt a listán Albert Flórián, először és utoljára Bundzsák Dezső, a Vasas karmestere. Az első Di Stéfanót azonban nem tudták megszorongatni: a "magyar hatosból" senki sem fért be az első ötbe.
6. hely: Tichy Lajos, Honvéd
7. hely: Puskás Ferenc, Real Madrid
13. hely: Grosics Gyula, Tatabánya és Bundzsák Dezső, Vasas
20. hely: Albert Flórián, Ferencváros
1960
Majdnem. Puskás Ferenc spanyol bajnok és BEK-győztes lett a Reallal, s az Aranylabda-szavazáson végül 17 pont választotta el az első helytől, melyet a spanyol Luis Suarez (Barcelona) szerzett meg. A magyarok közül Puskáson kívül az újpesti Göröcs János és az MTK higanymozgású jobbszélsője, Sándor "Csikar" Károly fért be a legjobbak közé - utóbbi a napokban ünnepelte 80. születésnapját.
2. hely: Puskás Ferenc, Real Madrid
19. hely: Sándor Károly, MTK és Göröcs János, Újpest
1961
Az Aranylabdát a Juventus honosított argentinja, Omar Sivori kapta. Puskás - immár spanyol állampolgárként - ismét ott volt az első ötben. "Visszavédte magát" a listára a tatabányai "Fekete párduc", azaz Grosics Gyula is - aki Bobby Charltonnal, Hanappival és Masopusttal holtversenyben a 10. helyen végzett.
5. hely: Puskás Ferenc, Real Madrid
10. hely: Grosics Gyula, Tatabánya
28. hely: Tichy Lajos, Honvéd
1962
Masopust megelőzte Eusébiót, s a megszerezte a csehszlovák futball első és egyetlen Aranylabdáját. A magyarok közül négy futballista kapott voksot, így "Pixi", az újpesti jobbfedezet is, polgári nevén Solymosi Ernő. Harmadszor - és utoljára - bukkant fel Tichy neve.
10. hely: Göröcs János, Újpest
19. hely: Albert Flórián, Ferencváros és Solymosi Ernő, Újpest
25. hely: Tichy Lajos, Honvéd
1963
Az 1962-es világbajnokságon négy góljával a torna társgólkirálya lett, 1963-ban pedig magyar bajnoki címet nyert a Ferencvárossal, de az Aranylabda-szavazáson mindez csak a 12. helyhez volt elég Albert számára. Az első a Dinamo Moszkva kapusa, Lev Jasin lett.
12. hely: Albert Flórián, Ferencváros
17. hely: Sándor Károly, MTK
1964
A ferencvárosi Albert Flórián összesen hétszer került fel a listára, ezzel ő a magyar csúcstartó. Utána nem Puskás (aki ötször kapott voksot), hanem a legendás újpesti gólzsák, Bene Ferenc következik, aki összesen hatszor szerepelt az Aranylabda-jelöltek között.
11. hely: Bene Ferenc, Újpest
16. hely: Albert Flórián, Ferencváros
1965
Túl volt már a négy spanyol gólkirályi címen, a londoni 6-3 óta pedig tizenkét hosszú esztendő telt el, Puskást azonban korai volt leírni: 38 évesen az Aranylabda-lista 13. helyén végzett, megelőzve Jasint, Beckenbauert és a kassai születésű Andrej Kvašňákot (Sparta).
6. hely: Albert Flórián, Ferencváros
13. hely: Puskás Ferenc, Real Madrid
17. hely: Bene Ferenc, Újpest
1966
Anglia megnyerte a világbajnokságot, a Real Madrid lett a BEK-győztes (immár Puskás nélkül), megszületett Eric Cantona - mi történt még? Az Aranylabdát a Manchester United és az angol válogatott irányítója, Bobby Chartlon kapta, de az 5., 6. és 7. helyen magyarok végeztek. Először szerepelt a listán Farkas János, a Vasas robbanékony támadója, aki 1966-ban magyar gólkirály lett, a világbajnokságon pedig emlékezetes bombagólt lőtt a brazilok elleni, 3-1-re megnyert liverpooli mérkőzésen.
5. hely: Albert Flórián, Ferencváros
6. hely: Bene Ferenc, Újpest
7. hely: Farkas János, Vasas
1967
Európa legjobbja a France Football szavazásán egy magyar játékos, a Ferencváros csatára, Albert Flórián lett! "Szellemes, könnyed, bravúros cselező, elegáns labdavezetéssel, kiismerhetetlen cselekkel" - szóltak a méltatások. 28 ponttal előzte meg Bobby Charltont. Az élmezőnyben ott volt még Beckenbauer, Eusébio, Gerd Müller és Geroge Best is. A magyar futball egyetlen Aranylabdája 41 évvel ezelőtti.
1. hely: Albert Flórián, Ferencváros
10. hely: Farkas János, Vasas
1968
Új fiú a pályán - Dunai II, azaz Dunai Antal, az Újpest csatára, aki háromszor lett magyar gólkirály. Az 1967/68-as szezonban 36 gólt lőtt, ami az európai Ezüstcipőt jelentette számára. Alberttel holtversenyben a 17. helyen végzett a Fradi hátvédje, Szűcs Lajos.
12. hely: Dunai Antal, Újpest
17. hely: Albert Flórián, Ferencváros és Szűcs Lajos, Ferencváros
24. hely: Bene Ferenc
1969
Az Aranylabda 1956-os első kiírása óta eltelt 14 év alatt 13-szor szerepelt magyar játékos a szavazatot kapott futballisták listáján. Az 1969-es esztendővel véget ért a sorozat, csak Bene Ferenc maradt hírmondónak a lista alsó felében, a következő évben pedig már ő is hiányzott. S hiányzott Dunai Antal is, pedig 31 góljával európai bronzcipős lett.
18. hely: Bene Ferenc, Újpest
1971
Tizenhét éven át volt a Dózsa játékosa, ötször lett magyar gólkirály, 418 magyar bajnokin összesen 303 gólt lőtt, nyolcszor lett magyar bajnok... Bene Ferenc neve 1971-ben került fel utoljára a France Football listájára. A győztes a holland Johan Cruijff lett.
10. hely: Bene Ferenc, Újpest
1972
Ismét csak egyetlen magyar játékos szerepelt a jelöltek között, a müncheni olimpián ezüstérmet szerző magyar válogatott tagja, az Újpesttel BEK-negyeddöntőt játszó Dunai II.
15. hely: Dunai Antal, Újpest
1976
Magyar szempontból négy év szünet következett, majd 1976-ban Nyilasi Tibor, a Ferencvárossal bajnoki címet nyerő fiatal (21 éves) csatár került fel a listára, s a 14. helyet érdemelte ki. A győztes a holland Johan Cruijff lett.
14. hely: Nyilasi Tibor, Ferencváros
1977
Két magyart is beválasztottak Európa legjobbjai közé, de hiányoltuk Várady Bélát, a Vasas balszélsőjét, aki az 1976/77-es szezonban 36 góllal lett magyar gólkirály, s ezzel övé lett az európai ezüstcipő. Nyilasi a 7. lett, a holland Rensenbrinkkel holtvesrsenyben. Egy év múlva már "Nyíl" és "Törő" is hiányzott a listáról, az 1978-as világbajnokságon mindketten piros lapot kaptak az Argentína elleni mérkőzés hajrájában - az volt az egyetlen világbajnokság, amelyről pont nélkül tért haza a magyar válogatott.
7. hely: Nyilasi Tibor, Ferencváros
26. hely: Törőcsik András, Újpest
1981
Nyilasi Tibor (FTC) ezüstcipős lett abban az évben, folytatva a hagyományt: 1979-ben az újpesti Fekete (31 gól), 1980-ban pedig a szintén újpesti Fazekas (36 gól) bizonyult Európa második legjobb mesterlövészének. Az Aranylabda-szavazáson Törőcsik András megelőzte a német Hrubescht, az angol Robsont, a belga Ceulemanst, az ír Stapletont és a spanyol Arconadát is. Az első helyen Karl-Heinz Rummenigge végzett.
11. hely: Törőcsik András, Újpest
28. hely: Nyilasi Tibor, Ferencváros
1983
A hatvanas évekhez viszonyítva a nyolcvanas években már kuriózumnak számított, ha magyar játékos került a France Football listájára. 1983-ban, Platini első aranylabdás évében a magyarok közül Nyilasi Tibor került a legjobbak közé, aki ekkor már a bécsi Austria játékosa volt.
33. hely: Nyilasi Tibor, Austria Wien
1985
A Mezey-féle válogatott egyik kulcsfigurája volt Détári Lajos - Európából éppen a magyarok kvalifikálták magukat elsőként az 1986-os mexikói világbajnokságra. Détári mellett a világ számon tartotta Nyilasit is, aki zsinórban háromszor lett osztrák bajnok az Austriával, 1984-ben pedig az osztrák élvonal gólkirálya lett. Mindketten 2-2 szavazatot kaptak, ami holtversenyben a 21. helyre volt elég.
21. hely: Détári Lajos, Honvéd
21. hely: Nyilasi Tibor, Austria Wien
1985 óta 23 év telt el, de a továbbiakban egyetlen magyar futballista sem szerepelt a France Football Aranylabda-listáján.
A France Football Aranylabdája a labdarúgás legnagyobb egyéni
elismerésének számít. A francia szaklap először a legjobb európai
futballistát díjazta, 1994-ben azonban módosították a kritériumokat,
melyek értelmében már nem az volt a fő követelmény, hogy európai legyen
a futballista, hanem "Európában futballozónak" kellett lennie (1995-ben
azonnal egy afrikai játékos, a libériai George Weah lett a
kitüntetett). 2007-ben aztán újra változtattak a szabályzaton, és ma
már a világ legjobbját illeti meg a díj, bajnokságra és nemzetiségre
való tekintet nélkül. Az Aranylabdásról a France Football által felkért
szakújságírók döntenek, szavazással.
elismerésének számít. A francia szaklap először a legjobb európai
futballistát díjazta, 1994-ben azonban módosították a kritériumokat,
melyek értelmében már nem az volt a fő követelmény, hogy európai legyen
a futballista, hanem "Európában futballozónak" kellett lennie (1995-ben
azonnal egy afrikai játékos, a libériai George Weah lett a
kitüntetett). 2007-ben aztán újra változtattak a szabályzaton, és ma
már a világ legjobbját illeti meg a díj, bajnokságra és nemzetiségre
való tekintet nélkül. Az Aranylabdásról a France Football által felkért
szakújságírók döntenek, szavazással.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése
Megjegyzés: Megjegyzéseket csak a blog tagjai írhatnak a blogba.