Kubala Illovszky ellen

Formaruhában a magyar játékosok a madridi követségen. Balról: Juhász Péter, Kovács József, a megsérült Páncsics Miklós, Rothermel Ádám, Szalay Miklós, Noskó Ernő, Dunai II Antal, Fábián Tibor, Fazekas László, Zámbó Sándor, Szűcs Lajos, Juhász István, Szőke István

 

A magyar csapat edzőmeccsnek gondolt, de végül hivatalos mérkőzést játszott a spanyolokkal 1972. január 12-én. A küldöttség vezetői már kint, Madridban értesültek arról, hogy a spanyolok hivatalos A-válogatott meccsként hirdették meg a találkozót.

A szokatlan időben – és szokatlanul szerény publikum, mindössze 25 000 néző előtt játszott találkozón jól helyt állt a magyar csapat, csak a 83. percben szerzett góllal tudott nyerni a Kubala László által dirigált spanyol együttes. A két szövetségi kapitányt, Illovszky Rudolfot és Kubala Lászlót akkor már közel negyedszázados barátság kötötte össze. A mérkőzésen nem játszhatott Páncsics Miklós, a kor legjobb magyar középső védője, aki (az egyébként magyar edző, Tóth József által irányított) Pegaso elleni edzőmérkőzésen eltörte az arccsontját.

A magyar együttesnek (Géczi – Fábián, Kovács J., Vidáts, Juhász P. – Juhász I., majd Szalay, Szűcs – Fazekas, Bene, Dunai II, majd Szőke, Zámbó) nem sikerült gólt szereznie, pedig nem volt rossz passzban: 1971 nyarától 1972 márciusáig csak egy vereséget szenvedett, a spanyolok elleni találkozót bukta el 1-0-ra.