2016. április 3., vasárnap

In Memoriam

Elhunyt Verebes József

 Hetvennégy éves korában elhunyt Verebes József, a nyolcvanas évek legendás győri sikercsapatának vezetőedzője. A magyar labdarúgás egyik kivételes egyénisége edzőként alkotott maradandót. A nevesebb magyar klubok közül irányíthatta a Videotont, a Rába ETO-t, az MTK-t, a Honvédot, a Vasast és a Diósgyőrt. 1987-ben először lehetett szövetségi kapitány, majd 1993 szeptembere és 1994 júniusa között másodszor. A szakember egy ideje már súlyos beteg volt, vasárnap délután fél háromkor otthonában hunyt el. A „Mágust” az MLSZ saját halottjának tekinti. 

Születési dátum 1941. március 23.
Születési hely Budapest,
Halálozási dátum 2016. március 13. (74 évesen)
Halálozási hely Budapest,
Állampolgárság magyar
Becenév Mágus
Poszt csatár, fedezet

 

 Ferencváros egyik legszegényebb részén nőtt fel, ahol a többi hasonló társával a labdarúgás volt az egyetlen szórakozásuk. Együtt játszott Farkas Jánossal és Sipos Ferenccel, akik később híres válogatott labdarúgók lettek. 1952-ben Verebes is a Bp. Kinizsi (FTC) igazolt labdarúgója lett. 1961-ben három mérkőzésen az élvonalban is szerepelt. 1962-ben elhagyta a Ferencvárost és egy idényt az Oroszlányi Bányászban játszott. A következő évtől ismét a fővárosba igazolt. 1964-ig a BVSC labdarúgója volt, 1965-ös és 1966-os idényben a Ganz-Mávag, 1967 és 1970 között a Budafoki MTE csapatában szerepelt. Az aktív labdarúgást a Középítők csapatában fejezte be 1971-ben.   
Visszavonulása után először a budapesti 43. sz. Állami Építőipari Vállalat sportszervezője lett. 1978-ban a Testnevelési Főiskolán edzői oklevelet szerzett (labdarúgó szakedző). 1977 és 1978 között az MLSZ játékvezető edzője volt. 1978-1979-ben a másodosztály Kecskeméti SC vezetőedzőjeként dolgozott. Egy rövid sülysápi edzői munka után a Videoton vezetőedzője lett.
1981-ben a Rába ETO szerződtette és az itt töltött öt esztendő pályafutásának legsikeresebb időszaka. Első két idényben bajnokok, majd kétszer másodikok, végül harmadikok lettek a bajnokságban. 1982-ben 19 év után lett újra vidéki győztes a labdarúgó bajnokságban és először neki sikerült azt egyszer megvédeni is. Ebben az esztendőben az év edzője lett, Győrben pedig Pro Urbe-díjjal jutalmazták tevékenykedését.

  1986-ban átcsábították az akkoriban általában a kiesés ellen küzdő MTK-VM-hez. Itt is sikerült véghez vinnie a győri bravúrt és első idényében, 29 év után újra bajnoki címet szerzett a kék-fehér csapattal. E két páratlan sikerből ered edzői beceneve: Mágus. 1987-től mesteredzői címet kapott. Eközben 1987 januárjától augusztusig a magyar válogatott szövetségi kapitánya is volt. 4 mérkőzésen: 2 győzelem, 1 döntetlen és 1 vereség a mérlege. Az 1988-1989-es idényben a kék-fehérekkel bronzérmesek lettek a bajnokságban. A következő idényben úgy lettek ezüstérmesek, hogy már az utolsó előtti fordulóban is megszerezhették volna a bajnoki címet, amit végül az utolsó fordulóban az Újpesti Dózsa szerzett meg jobb gólkülönbséggel (1 góllal volt jobb!).

 
1992-ben Kispestre szerződött, ahol 8 mérkőzésen (6 bajnokin) irányította a csapatot és idő előtt távozni kényszerült, majd a csapat Martti Kuusela vezetésével bajnok lett. 1993 szeptembere és 1994 júniusa között is szövetségi kapitány volt tíz mérkőzésen át. Egyetlenegy győzelem mellett, két döntetlen és 7 vereség volt a mérlege. Ugyanez időben ismét Győrben dolgozott az ETO-nál, szerényebb eredményekkel, mint korábban: ötödik lett a csapat a bajnokságban. 1996 tavaszán néhány mérkőzés erejéig a Vasas edzője volt. 1998-1999-ben ismét a Videoton vezetőedzője lett.
2001-ben UEFA 'A' diplomás edzői oklevelet szerzett, majd Magyarországon az elsők között teszi le a 'Pro'-fokozatot is. 2005-ben a megyei másodosztályban szereplő Diósd szakmai igazgatója lett. 2005-2006-ban televíziós szakkommentátor. 2007-ben Újbuda-Lágymányosi TC-nél szakmai vezetőként tevékenykedett, majd a klub Váccal történő egyesülése után a Vác-Újbuda LTC vezetőedzője lett.
2007. augusztus 20-án a Magyar Köztársasági Érdemrend lovagkeresztje (polgári tagozat) kitüntetésben részesült.
2009 áprilisában a Nagytétény-Erőmű SE BLSZ I. osztályú csapatához került szakmai tanácsadóként, majd vezetőedzőként.


  2015. decemberében súlyos tüdőbajt diagnosztizáltak nála, aminek következtében kórosan lefogyott, gyakran alvászavar, légszomj kínozta.2016. március 13-án, otthonában hunyt el.

In Memoriam

Elhunyt Sárosi László, volt válogatott labdarúgó

Nyolcvannégy éves korában elhunyt szombaton Sárosi László, egykori magyar válogatott labdarúgó, a Vasas ötszörös bajnoka. 

 

Születési dátum 1932. február 27.
Születési hely Budapest, Magyarország
Halálozási dátum 2016. április 2. (84 évesen)
Állampolgárság magyar
Poszt hátvéd

 



 Sárosi 1949 és 1966 között 316 NB I-es mérkőzésen lépett pályára - előbb balszélsőként, később balhátvédként - a Vasasban, amellyel ötször ünnepelhetett bajnoki címet, 1958-ban pedig a BEK elődöntőjébe jutott a piros-kékekkel. A válogatottban 1956 és 1965 között 46-szor játszott, kétszer szerepelt világbajnokságon (1958, 1962). Tagja volt az 1964-ben a spanyolországi Európa-bajnokságon bronzérmes együttesnek.

Edzőként irányította a Debrecent, a Haladást, a Volánt, az MTK-VM-et és a Ferencvárost is. A magyar utánpótlás-válogatott szövetségi edzőjeként 1974-ben Európa-bajnoki címet nyert.
Az 1932. február 27-én, Budapesten született Sárosi az utóbbi időben Németországban élt.


Játékosként

  • Magyar bajnokság
    • bajnok: 1957-tavasz, 1960–1961, 1961–1962, 1965, 1966
    • 3.: 1953, 1959–1960
  • Magyar Népköztársasági Kupa (MNK)
    • győztes: 1955
  • Bajnokcsapatok Európa-kupája (BEK)
    • elődöntő: 1957–1958
  • Közép-európai Kupa (KK)
    • győztes: 1956, 1957, 1962, 1965
    • 2.: 1963
    • 3.: 1966
  • Világbajnoki 5.: 1962, Chile
  • Európa-bajnoki 3.: 1964, Spanyolország
  • A Gépipar Kiváló Dolgozója (1956)
  • A Magyar Népköztársaság Kiváló Sportolója (1956)